Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

A K. T. 147. §-ához. Részvénytársasági forma megjelölése régi cégszöveg megváltoztatásakor. A K. T. 14. §-ának az a rendelkezése, hogy a részvénytársaságokat cégszövegükben határozottan mint ilyeneket kell megjelölni, a K. T. 551. §. utolsó bekezdése értelmében csak oly cégszövegre nem alkalmazható, mely a törvény hatálybalépte (1876. jan. 1.) előtt már használatban volt. A régi cégszöveg megváltoztatása esetében aa új (módosított) cégszöveg nem minősíthető a K. T. életbelépte előtt is használtnak. (Kúria P. IV. 3046/1931. sz.) Semmissé vált részvények. A korábbi részvényeknek az alaptőke-csökkenést szükségképen maga után vonó semmissége folytán a megsemmisített részvényekre történt befizetések természetesen visszajárnak; ez tehát a részvénytársaság adóssága. (Kúria P. IV. 819/1932.) Alapítás színlegessége. Házrészvénytársaság. A felperesnek és H. E.-nek közös tulajdonában volt budapesti ház felett a rendelkező jogot megszerezhette E. M. nemcsak a ház megvételével, hanem úgyis, mint ezúttal történt, hogy a ház tulajdonosai és E. M. megalapították az alperesi részvénytársaságot, az előbbiek abba az alaptőkére nem készpénzbeli betétként behozták a házuk tulajdonát, kaptak érte a részvénytársaság összesen 100 drb részvényeiből 90 darabot, melyeket azután megvett tőlük E. M.; a ház tulajdona ilyképpen a felek akaratához képest a részvénytársaságra, mint jogi személyre szállt. A részvénytársaság alapítása ós a részvényvétel nem tekinthető színlegesnek pusztán azért, mert azok segítségével a felek olyanféle gazdasági hatást kívántak elérni, melyet a ház adás-vétele útján is létesíthettek volna. (Kúria P. IV. 1941/1930.) Részvényesek felelőssége a végrehajtóbizottságért. A részvényeseknek az a ténye, hogy a r.-t. ügyeinek intézését a szóbanforgó végrehajtóbizottságra bízták, nemcsak hogy a törvényben és az alapszabályokban alapot nem talál, hanem meghiusítja