Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

67 ként (1910/1920. M. E. számú rendelet 22. §.) való előnyös kielégítését (4600/1933. M. E. számú rendelet 35. §.) nem igényelheti. (Kúria P. II. 1650/1936.) Igazgatósági tag lemondásának kezdő hatálya. Az igazgatósági tagnak lemondása folytán a lemondás napján megszűnik nemcsak a tagsága, hanem további ügyviteli kötelessége és így a további ügyvitelért való felelőssége is. (Kúria P. IV. 91/937.) Igazgatósági tag lemondásának kezdő hatálya. Az igazgatósági tag lemondása folytán az ügyvitelért való felelőssége megszűnik a lemondás napján, a cégjegyzékből való törlés nélkül is. (Kúria P. IV. 6098/1939.) Vezérigazgató által kötött szerződés jóváhagyottnak tekintése. Ha a vezérigazgató a részvénytársaság nevében valakivel alkalmaztatási szerződést köt és ez a szerződés nemcsak foganatba megy, hanem éveken keresztül ellentmondás nélkül fennáll, akkor a vezérigazgató által kötött szerződés a (r. t. által jóváhagy ottnak tekintendő és a vezérigazgatónak ügyleti nyilatkozata — együttes cégjegyzés hiányában is — joghatályos. (Kúria. P. IV. 2188/1935.) Ügyvezetésben részt nem vevő igazgatósági tag felelős az irányítás és ellenőrzés elmulasztásáért, de nem az egyes szokásos ügyletekért. A részvénytársaság ügyvezetésében közvetlenül részt nem vevő igazgatósági tagnak a K. T. 182. §-ában meghatározott jogkörébe az ügyvezetés irányítása és ellenőrzése tartozik; következőleg ennek a kötelességnek elmulasztása létesít az azzal okozati összefüggésben álló kár tekintetében vele szemben kártérítő kötelezettséget. Az ügyvezetés ellenőzéséhez tartozik a részvénytársaság vagyoni helyzetének állandó figyelemmel kísérése és a K. T. 187. §-ában ebből folyóan előírt az a kötelezettsége az igazgatóságnak, hogy amennyiben az alaptőke felét a társaság elvesztette, aDnak további fennállása vagy felszámolásának kimondása végett közgyűlést egybehívni, amennyiben pedig a társaság tartozásai annak vagyonát meghaladják, ezt a körülményt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik. Ha tehát a bank fizetőképtelensége bekövetkezett s erről az alperes tudott, vagy az igazgatósági tagtól megkívánt rendes kereskedői gondosság mellett tudhatott s ennek dacára elmulasztotta a K. T. 187. §-ában előrt kötelessége teljesítését, úgy az ebből eredő kárért a felperessel szemben felelősséggel tartozik. Az igazgatósági tagnak a K. T. 10. címében szabatosan körülírt kötelességein felül a kifejtettek értelmében az ügyvezetésnek a törvényben és az alapszabályokban meghatározott módon való irányítása és általános jellegű ellenőrzése is kötelessége. Ez az irányítás és ellenőrzés azonban nemcsak az igazgatósággal, mint testülettel, de az egyes igaz-