Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
68 gatósági taggal szemben sem terjedhet ki az egyes ügyletek megkötésére és az ügyletek lebonyolításának részleteire, különösen nem olyan ügyletek tekintetében, amelyek a r. t. szokásos üzletvitelének tárgyai. E részben nem tesz különbséget az ügyletek tárgyának értéke. (Kúria P. IV. 1022/1933.) Forgalmi jóerkölcsbe ütközik veszteséges családi r. t.-tiál indokolatlanul nagy ügyvezetői jutalék. A K. T. 174. §-a értelmében a részvényes keresete folytán meg kell semmisíteni a közgyűlésnek a törvénnyel (jogszabállyal) ellenkező határozatát, amely utóbbi alatt az állandó bírói gyakorlat szerint a jóerkölcsbe ütköző határozat is értendő. Már pedig jóerkölcsbe ütközik a közgyűlésnek olyan határozata, mellyel lígynevezett családi részvénytársaságnál két érdekeltség egyike küs szótöbbséggel a saját kebeléből való ügyvezetőnek a rendes illetményeken felül a bruttó forgalom után számított jutalékot az üzemnek általános gazdasági okokból később bekövetkezhető tartósabb veszteséges voltára vaJó minden tekintet nélkül biztosít. Ilyenképen az alperes 1931. augusztus 10-i rendkívüli közgyűlésének az a határozata, mellyel S. G. és 8. E. igazgatósági tagok mint műszaki, illetve kereskedelmi ügyvezetők részére az igazgatóság által 1928. október 31-én kötelezett javadalmazást jóváhagyta, csak olyan értelmezéssel érvényes, hogy a minden kiment számla értéke után amaz ügyvezető igazgatósági tagoknak külön-külön biztosított egy-egy százalékos forgalmi jutalék azon feltevés mellett jár, ha az üzemnek a fenti értelemben megfelelő jövedelmezősége (úgynevezett rentabilitása) fennforog. Ezért az ügyvezetők Járandóságára vonatkozó jóváhagyó közgyűlési érvényes határozat értelmével ellenkezik és a forgalmi jóerkölcsbe ütközik az 1931. augusztus 10-iki rendkívüli közgyűlésnek az a határozata, mellyel az 1928/1929. üzletévről szóló mérlegszerű nyereséget az ügyvezető igazgatósági tagok úgynevezett forgalmi jutalékának számbavételével állapította meg, aminek az lett a következménye, hogy ez az üzletév 412 P 36 f. méjrlegszerinti nyereséggel — osztalékfizetés nélkül — záródott, mégis ezzel szemben a két igazgatónak a rendes javadalmazásukon felüli úgynevezett forgalmi jutaléka 11.147 pengőt tett ki. (Kúria P. IV. 2666/1933.) Jelentékenyebb ügyletről tudnia kell az igazgatósági tagnak. A részvénytársaságok igazgatósági tagjait kötelesség gyauánt terheli az, hogy a társaság ügyeinek vezetésében tevékeny részt vegyenek s így ha az ügyvezetés B. igazgatót illette is, a pere alapjaiul szolgáló, kétségtelenül jelentékenyebb ügylet részleteiről az ügyek vezetése körében F. Pálnak, mint az igazgatóság tagjának szükségképen tudomást kellett szereznie s erre vonatkozó kötelességének esetleges elmulasztását nem hozhatja fel védekezés gyanánt és alapul annak megállapítására, hogy a felperes a váltó alapjául szolgáló ügyletről s a vátó rendeltetéséről tudomást nem szerzett (Kúria P. VII. 4131/1932.)
