Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

64 bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes nem végzett oi.yan munkát az alperes részére, amelynek ellenértékét a 75. sz. döntvény értelmében az alperes igazgatósága lett volna megállapítani jogosult. Ámde ez nem jelenti, hogy a felperes tevékenysége ingyenesnek volna tekinthető, hanem csak azt, hogy a felpe,res, mint igazgatósági tag, díjazásra érdemes munkát végzett, e munka díjazásának megállapítása, a 844. sz. E. H. értelmében, a részvénytársaság közgyűlésének hatáskörébe tartoznék. A meg nem támadott tényállás szerint a felperes munkája díjazásának a megállapítása tárgyában az alperes részvénytársaság közgyűlése nem határozott. Ennek folytán a felperes által támasztott magánjogi igény szempontjából a bíróság hivatott annak eldöntésére, hogy a felperes a munkája ellenértékét az alperestől igényelheti-e. Amennyiben sem az alapszabályok, sem közgyűlési határozat nem rendelkeznék akként, hogy a a felperes, mint igazgatósági tag a munkát díjtalanul tartozott végezni s amennyiben a felperes az alperes részére olyan mérvű és természetű munkát végzett, amely a felperesnek munkaerejét és idejét akként vette igénybe, hogy a körülmények szerint nem lehet feltenni e munkának ingyenes teljesítését, ebben az esetben a felperes a kifejtett munkával és az eltöltött idővel arányban álló s az alperes anyagi helyzethez mért méltányos munkabért igényelhet. (Kúria Pc II. 996/1936.) Igazgatósági tiszteletdíj bírói megállapítása. Az alperesek nem tantiémet, hanem igazgatósági tag minőségükben, külön megbízás alapján teljesített tevékenységük ellenértékét, vagyis a társaság jövedelmétől független tisztletdíjat követelnek. A felperes részvénytársaság alapszabályainak 24. §-a értelmében az igazgatóság összes vagy egyes tagjainak a közgyűlés állapíthat meg utólag tiszteletdíjat. A m. kir. Kúriának 75. sz jogegységi döntvénye szerint is az igazgatóság tagjainak ebben a minőségükben végzett teendőikért osak a közgyűlés állapíthat meg díjazást, A tiszteletdíjra vonatkozó, alperesek által állított megállapodás alapján tehát, közgyűlési határozat hiányában, az alperesek a megállapított díjakat nem követelhetik. Alperesek azt adták elő, hogy a megállapodásban vállalt kötelezettségüket teljesítették. A teljesített szolgálatok ingyenességét pedig — különös tekintettel az alperesek által vitatott megállapodásra — vélelmezni nem lehet, Ha tehát az alpereseknek a megállapodás létrejöttére, valamint az általuk végzett tevékenységre vonatkozó tényállításaik valók, úgy annak következménye, hogy a díjazást a közgyűlés meg nem állapította, egyedül az, hogy a díjazást a bíróságnak kell megállapítani. Az elsőbíróság eltérő jogi álláspontjánál fogva a követelés alapjául szolgáló ezeknek a tényeknek tekintetében tényállást meg nem állapított. Ennek hiányában pedig a viszontkereset érdemében ezúttal dönteni nem lehet, (Kúria P. IV. 4624/1938.)