Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

63 teendőket az igazgatóság által meghatározott külön munkakörben (pl. mint vezérigazgató, ügy vezető igazgató, a végrehajtó-bizottság tagja stb.) végzi; a másik irányelv az, hogy az igazgatóság tagjának díjazását az igazgatóság állapítja meg akkor, ha oly teendőt végez, mely a társaság célja és üzletköre által meghatározott feladat ellátásának szokássze,rű körén kívül esfik és ezért oly természetű, hogy az igazgatóság tagja a társasággal szemben fennálló viszonyból eredő kötelezettségét akkor sem sértené, ha annak elvégzését megtagadná vagy elmulasztaná. Kétségtelen, hogy a vezérigazgató és helyettes vezérigazgató a társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében felmerülő munkakörben tevékenykedik, szolgálati illetményeinek és egyéb díjazásának kérdésében tehát a közgyűlés hivatott a döntésbe. A fellebbezési bíróságnak R. Sándor vezérigazgató és igazgatósági tag, továbbá E. Ede helyettes vezérigazgató s egyben igazgatósági tag díjazására vonatkozó, ezzel ellentétes döntése tehát téves, az igazsági taggá való megválasztásuk előtt az igazgatóság által megállapított szolgálati járandóságuk kérdése tehát utólag a közgyűlés elhatározása elé veit terjesztendő. (Kúria P. IV. 2807/1940.) Mikor állapíthatja meg az igazgatósági tag díjait az igazgatóság? A jogegységi tanácsnak 75. számú polgári döntvénye kimondja az indokolásban, hogy aM>an a kérdésben, hogy az igazgatósági tagok javadalmazásának megállapítása a részvénytársaság melyik szervének a hatáskörébe tartozik, az egyik irányelv az, hogy az igazgatóság tagját bármely címen illető ellenértéket csak a közgyűlés állapíthatja meg, ha ez az ügyvitel és képviselet körében végzett oly teendő ellenértéke, mely a társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében fordul elő s ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az igazgatóság tagja ezeket a teendőket az igazgatóság által meghatározott külön munkakörben (pl. mint vezérigazgató, ügyvezetőigazgató, a végrehajtó-bizottság tagja stb.) végzi; a második irányelv az, hogy az igazgatóság tagjának díjazását az igazgatóság állapítja meg akkor, ha oly teendőt végez, mely a társaság célja és üzletköre által meghatározott feladat ellátásának szokásszerű körén kívül esik és ezért oly természetű, hogy az igazgatóság tagja a társasággal szemben fennálló viszonyból eredő kötelezettségét akkor sem sértené, ha annak elvégzését megtagadná vagy elmulasztaná. Kétségtelen, hogy az üzletvezetéssel megbízott igazgatósági tag a társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében felmerülő munkakörben tevékenykedik, díjazásának kérdésében tehát a közgyűlés hivatott döntésre. A részvénytársaság alapszabályai 22. §-ának első bekezdésében foglalt és ezt a díjazást az igazgatóság hatáskörébe utaló rendelkezés tehát a felhívott jogegységi döntésben kifejezésre jutó jogszabályba ütközik. (Kúria Pk. IV. 5098/1940.) Igazgatósági tag külön munkája díjának bírói megállapítása. Felperes tevékenysége nem haladta meg az igazgatósági munkaés hatáskörbe eső teendőket, következésképen helyes a fellebbezési