Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

50 Közgyűlési jegyzőkönyvből ki kell tfmniök a részi vevőknek és részvényeik számának. A K. T. 180. §-a értelmében a részvénytársaság közgyűléséről jegyzőkönyv vezetendő, melybe a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő. A törvénynek ebből a rendelkezéséből következik, hogy magának a jegyzőkönyvnek kell feltüntetnie azt, hogy a közgyűlésen és a közgyűlési határozat hozatalában akár személyesen, akár meghatalmazottak által kik vettek részt és hány részvény után gyakorolták szavazati jogukat. A közgyűlési határozatok érvényességének feltételéül szolgáló ennek a kelléknek megléte tekintetében tehát a K. T. 180. §-ának alkalmazásában kifejlődött bírói gyakorlat (Kúria 608/1898., 615/1905., P. IV. 549/1925., P. IV. 2158/1927., P. IV. 276/1929., P. IV. 2207/1931., P. IV. 5480/1931. ós P. IV. 5407/1935) szerint kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó és olyan esetben, amikor a jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, hogy a részvényesek közül kik jelentek meg és hány részvénnyel a saját személyükben, — kik jelentek meg és hány részvénnyel mások meghatalmazottjaként s kik voltak névszerint a meghatalmazóik, a közgyűlésen hozott határozatok semmisek. Az alperes 1938. március 24-én tartott rendes közgyűléséről készült jegyzőkönyv nem foglalja magában annak megemlítését, de az a jegyzőkönyv egyéb tartalmából sem tűnik ki, hogy a közgyűlésen és a határozathozatalban K. és Gy. hány saját részvénnyel vett részt, kik voltak névszerint azok az örökösök, kik nevezetteket képviseletükkel megbízták és az egyes meghatalmazok hány részvény képviseletével bízták meg K. és Gy.-t. (Kúria P. IV. 5993/1938.) A K. T. 181. §-ához. Osztalék nem számolható el a részvényessel. Hivatalhói megsemmisítés. A részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló, a társaság vagyonában való aránylagos részesedésre vonatkozó joga a részvényben van megtestesítve és a társaság fennállása alatt az évi nyereség aránylagos részében, a részvények után megállapított osztalékban nyer kifejezést. Következőleg a társaság nyereségének megfelelő része osztalék alakjában adandó ki a részvényesnek. A nyereségnek a részvényes részére ily módon való juttatása a részvénytársaság nyilvános számadásra kötelezett jellegéből és a részvénynek, mini közforgalom tárgyául szolgáló értékpapírnak jogi természetéből folyó, a részvényekre esetleg jogot szerző harmadik személyek érdekében is fennálló közérdekű jogszabályon alapszik. Okszerűen következik ebből, hogy a nyereség aránylagos része a részvényessel előzetesen más módon el nem számolható s az elszámolás alapján az osztalék nem csökkenthető, mert az ily módon akár a részvényes hozzájárulásával való elszámolás, az osztalékjog közérdekű szabá-