Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

51 lyába ütközik. Sérti tehát az ozstalékjogra vonatkozó szabályt a J. G. r. t. közgyűlésének az a határozata, amellyel H. Pál részvényei után részvényenkint 1 P osztalékot állapított meg, szemben az ugyanolyan értékű többi részvények után megállapított 2 P oszta lékkai és pedig akkor is, ha a részvények tulajdonosa az osztaléknak ilymódon való megállapításához hozzájárult oly megállapodás alapján, amelynek értelmében a határozat szerint elvont osztaléknak megfelelő összeget más címen a r. t. az e javára elszámolta. És mert az osztalékjognak ez a megsértése a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnik és az osztalékhoz való jog a részvényhez fűződő közérdekű jogszabályon alapul, az ezt sértő közgyűlési határozatot a cégbíró ságnak felügyeleti jogánál fogva meg kell semmisíteni. Ezek szerint tehát téves a másodbíróságnak az a végzése, amellyel megváltoztatta az elsőbíróságnak a nyereség felosztására vonatkozó, a kifejtettek szerint törvénybe ütköző közgyűlési határozatot ebből az okból megsemmisítő végzését. (Pk. IV. 4478/1935.) A K. T. 182. §-ához. Igazgatósági tagok szóbeli kötelemvállalása. Az alapszabályok szerint a cég érvényes jegyzéséhez két igazgatósági tag s egy cégvezető együttes aláírása szükséges, amiből következik, hogy a társaságot terhelőén szóbelileg is csak ilyen módon tett kijelentés alapján keletkezik kötelezettség. (Kúria P. VII. 5446/1931.) Igazgatósági tag ki'dön díjazása. Amennyiben az igazgatósági tag tevékenysége a rendes igazgatósági tagsági munkakörön túl nem megy, ezért külön díjazás nem követelhető. (Ebből folyik, hogy ha a felperes az igazgatósági tagi munkakört meghaladó tevékenységet nem fejtett ki, a B. E.-től kapott megbízás és tett fizetési Ígéret dacára az alperesektől külön díjazást nem igényelhet.) Ha azonban a felperes az igazgatóság tagját kötelező működést túlhaladó tevékenységet fejtett ki a vállalat érdekében s azt az alperes olyan mértékben Arette igénybe s fogadta el, hogy abból a felek közötti alkalmazotti szolgálati viszony fennállására volna okszerű következtetés volna, ez esetben a felperest nemcsak a B. E. fizetési ígérete, hanem azon általános érvényű jogszabály alapján is külön díjazás illeti meg, hogy senki más érdekében munkálatoknak díjazás nélküli elvégzésére kifejezett megállapodás hiányában nem köteles. (Kúria P. II. 3993/1930.) Igazgatósági tag külön funkcióért díjazása. Az alperes részvénytársaság az igazgatósági tag felperest közvetlenül üzletvezetésre rendelte ki és a felperes ezt a működést a nem vitás időtartamon át ki is fejtette. A felperes kirendelésének hatá-