Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

45 sal, befolyással lehetett volna. Minthogy pedig a felperes maga sem mutat ki támadásaiban a napirendre nem tűzött indítványai és a hozott közgyűlési határozatok bármelyike között a fennebb kifejtetteknek megfelelő kapcsolatot: a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére irányuló keresetnek jogszerű aiapja. nincsen. Egyébiránt a felperesnek a K. T. 177. §-a harmadik mondatából folyó jogánál fogva módjában állott volna magán a közgyűlésen olyan értelmű indítványt tenni, hogy hívjanak össze újabb közgyűlést és ennek napirendjére tűzzék ki az általa előzőleg az igazgatósághoz benyújtott indítványt. (Kúria P. IV. 1785/1938.) Közgyűlés tárgyának megjelölése alapszabály'módosításnál. Amidőn az igazgatóság a közgyűlésre szóló meghívásban a napirend 5. pontjának tárgyát: „Az alapszabályok 15., 17., 19., 22. és 39. §-ának módosítása és kiegészítése a szolnoki kir. törvényszék Ct. II. 58—52/1915. számú végzésében foglalt meghagyás alapján" szöveggel jelölte meg, kellőképen tájékoztatta a részvényeseket afelől, mikép az alapszabályok érintett rendelkezései körében csak olyan módosításokról van szó, amelyek a törvény által megszabott kötelező intézkedések érvényre juttatását célozzák. A közgyűlés tárgyának ez a körülírása a forgalmi élet józan felfogása mellett megfelel a K. T. 177. §-a ama követelményének, amely szerint a közgyűlés tárgyai a meghívásban kiteendők és hogy csak az ekként kijelölt tárgyak felett hozható érvényes határozat. (Kúria P. IV. 1287/1933.) Közgyűlési határozat megsemmisítése eredménykimutatás nem kellő közlése miatt. A közgyűlésnek akként való egybehívása, hogy a közgyűlésnek olyan fontos tárgyáról, mint az eredménykimutatás, az alperes r. t. a részvényeseit (és hitelezőit) előzetesen nem tájékoztatja, hanem őket alapszabályellenesen körülményes értesülésszerzés útjára utasítja, az alapszabályok 8. és 11. ^-aival ellentétes volta miatt a K. T. 198. és 177. §-aiba is ütközik s így a közgyűlésnek a tárgysorozat 1. és 2. pontjai felett hozott 'határozatai megsemmisítendők. (Kúria P. IV. 1545/1935.) A K. T. 178. §-ához. Alaptőke 1lio-ed részét képviselő részvényes közgyídéskérési joga nem korlátozható. Az alapszabályok 14. §-a második bekezdésének c) pontja a K. T. 178. §-ával szemben megszorító rendelkezéseket tartalmaz, mert a hivatkozott törvényhely a részvénytőke egytizedrészét képviselő egy vagy több részvényes részére biztosított annak a jognak a gyakorlását, hogy a közgyűlés összehívását követelhetik, nem köti ahhoz a feltételhez, hogy a közgyűlés elé terjesztendő javaslatok szószerinti szövegét írásban előterjeszteni tartoznak, az alapszabályok 14. §-a.