Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

46 második bekezdésének e) pontja pedig ezt előírja. (Budapesti Törvényszék Cg. 10.175/1936/53.) A K. T. 179. § ához. Nyereség teljes elvonása, A közgyűlési többség részére az alapszabály szerű levonásokon felül levő tiszta nyereség hovafordtása tekintetében az alapszabályokban engedhető jogkör nem terjedhet annyira, hogy elvonja a részvényesektől a részvénytársaság tiszta nyereségének azt a részét is, mely a mindenkori üzleti év végén a részvénytársaság vállalati érdekeinek nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül felosztható. (Kúria P. IV. 3332/193L) Tervezetből átvettnek nem tekinthető alapszabályi rendelkezés. Ha az alapszabályok 6. §-ának a) pontja — annak kiegészítése előtt — a tervezetből került volna is az alapszabályokba, az eredetileg hiányos volt, mert nem rendelkezett arra az esetre, ha a megváltás évi járadék útján történnék. Az alapszabályoknak az utóbbi esetet szabályozó későbbi rendelkezéseit tehát nem lehet olyan intézkedésnek tekinteni, amelyet a tervezetből vettek át az alapszabályokba, következésképen nem lehet szó arról, hogy a szóbanforgó új közgyűlési határozat a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdésébe ütközik és hogy az emiatt semmis. (Kúria Pk. IV. 869/1938.) Tervezettől eltérő alapszabályok. Hivatalból megsemmisítés eltérés esetében. Törvénytelen határozatra alapított későbbi határozat megtámadható. A felperes keresetében az 1935. évi rendes közgyűlés határozatát támadja a K. T. 174. §-a alapján, mint a K. T. 179. §. 2. bekezdésébe ütközőt. A K. T. 150. §-a értelmében a tervezetbe minden esetre fel kell venni a vállalat tartamára vonatkozó adatot. A K. T. 179. §. 2. bekezdése annak a rendelkezésének, hogy azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a K. T.-ben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, — az a jogi jelentősége, hogy a tervezetbe foglaltak a részvényaláíróval szemben szerződéses kikötés jellegével bírnak, miért is az aláíró és jogutóda kötelezettségének alapfeltétele a tervezetben foglaltaknak megtartása. Ebből viszont következik, hogy a tervezettől eltérő megállapításokat semmiféle közgyűlés, így az alakuló közgyűlés sem vehet fel az alapszabályokba. A K. T. 179. §. 2. bekezdésének ez a rendelkezése parancsoló. Az a közgyűlési határozat, mely a törvény kötelező rendelkezését sértő alapszabály-rendelkezést létesít, tartalmilag sérti a törvény kötelező rendelkezését. Az ilyen köz gyűlési határozat pedig akkor is semmis, ha azt senki sem támadta