Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

30 meg. Az irányadó tényállás szerint ugyanis III. rendű felperes az általa is megtámadott közgyűlési határozatok meghozatalakor részvényes volt ugyan, de ebbeli minősége részvénye elárverezése folytán a jelen per folyama alatt megszűnt, A fent kiemelt jogszabály értelmében III. rendű felperes a per folyamán ekként elvesztett kereshetőségi jogot nem szerezte vissza akkor sem, ha utóbb újabb részvényt joghatályosan szerzett volna. (Kúria P. IV. 153/1939.) Részvénytulajdonos megtámadási joga a részvény zálogbaadása vagy lefoglalása esetében. A felebbezési bíróságnak ténymegállapítása szerint a vonatkozó zálogszerződésben nincs kikötve, hogy a részvényeknek zálogul való lekötöttsége alatt a felperes a tulajonost megillető részvényesi jogait nem gyakorolhatja. A záloghitelező által megbízott zálogtartónak a felpereshez intézett. 1936. évi május hó 15-én kelt levelében foglalt az a kijelentése, hogy a zálogtartó a részvényeket esak a záloghitelező rendelkezésére adhatja ki a felperesnek, nem egyértelmű aizzal, hogy a felperes a részvények tulajdonjoga alapján az őt illető részvényesi jogok gyakorlásában a zálogszerződés által korlátozva volt. Az a körülmény pedig, hogy a szóbanlévő részvényutalványban megtestesített részvényeket ennek a pernek folyamán végrehajtás útján lefoglalták, a fellebbezési bíróságnak vonatkozó helyes indokolása szerint a felperesnek a részvénytulajdonból eredő jogait nem érinti. Indokaiból helyes tehát a fellebbezési bíróságnak arra vonatkozó jogi álláspontja, hogy a felperest a záloghitelező által megbízott zálogtartóval együttesen letétbe helyezett részvényutalványa alapján a közgyűlési határozatok megtámadására vonatkozó jog megilleti. (Kúria P. IV. 5095/1937.) Részvénytulajdonosi minőség igazolása megtámadási perben. A K. T. 174. §-ában szabályozott kereseti jog egyedül a részvényest illeti. Minthogy részvényesnek általában csakis a részvény tulajdonosát lehet tokinteni, a felperes részvényesi minősége attól függ, hogy tulajdonosa volt-e akár csak egy alperesi részvénynek is és pedig már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor, valamint azóta is mind a maá napig. Tekintve azt, hogy a kereskedelmi törvény 172. §-a értelmében a bemutatóra szóló részvények átruházása azok átadása által történik, a rószvénybirtokosi minőségüket bemutatóra szóló részvényüknek elnöki letétbe helyezésével igazoló felpereseket rendszerint nem lehet kötelezni a részvénytulajdonosi minőségüknek az igazolására, vagyis annak kimutatására, hogy ők valóban tulajdonjog átszállásóra alkalmas módon szerezték részvényeiket és azoknak azóta is tulajdonosai. Viszont az alperesnek jogában áll az ellenkező bizonyítása. (Kúria P. IV. 3401/1939.) Részvényesi minőség igazolása megtámadási perben. A K. T. 174. §-ában szabályozott kereseti megtámadási jog egyedül a részvényest illeti. Minthogy részvényesnek csakis a rész-