Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

17 A K. T. 161. §-ához. Saját részvények megszerzéseért igazgatósági tag kártérítő • felelőssége. A Kt. 161. §-a tiltja, hogy a részvénytársaság — tőkeleszállí­tás esetét kivéve — saját részvényeit megszerezze. Az igazgatóság tagjai, na ezt a határozatot meg nem tartják, a társaság hitelezői­nek egyetemlegesen felelősek. A felperes az alperes részvénytársa­ság igazgatóságának és az intézőbizottságnak tagja volt és ezen­kívül ügyvezető igazgatói minőségben az alperes szolgálatában is állott. Ezt a két minőséget nem lehet egymástól elválasztani, mert a saját részvények vételét, — amennyiben ez terhére megállapít­ható — nemcsak igazgatósági tagi minőségben, hanem egyúttal a szolgálati viszony keretében is végezte. Ha a részvénytársasággal szolgálati viszonyban is álló igazgatósági tag a törvény tilalma ellenére vásárolja a részvénytársaság részére annak saját részvé­nyeit, ezzel nemcsak igazgatósági tagi kötelességeit is szándékosan megsértette ós amennyiben ezzel munkaadójának kárt okozott, ezt kétségkívüli törvénysértésével szándékosan okozta és ez a kárköve­telés a munkabérbe teljes összegében beszámítható. Nem mentené a felperest az sem, ha a vételi intézkedéseket az elnökvezérigazgatónak, mint fellebbvalójának rendelkezésére tette volna; mert a törvény rendelkezéseit az alkalmazott is köteles megtartani; annál inkább az az alkalmazott, akit erre, mint az igazgatóság tagját a törvény kifejezetten is kötelez. Nem helytálló tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes mint az elnök-vezérigazgató alárendeltje, ez utóbbi rendelkezései­nek teljesítését meg nem tagadhatta. (Kúria P. II. 3377/1938.) A K. T. 162. §-ához. Új részvények kibocsátásának szabálytalansága. Az előzően kibocsátott részvények teljes befizetése előtt történt újabbi részvénykibocsátás semmis akkor is, ha az előzően kibocsá­tott részvényeknek igen csekély része (]%) nincs befizetve. A sza­bálytalan részvénykibocsátás következményeiért az igazgatósági tagok csak annyiban felelősek, amennyiben a r. t. ügyvitelében résztvettek és őket egyéni vétkesség terheli; az igazgatósági tagok­nak a törvényben meghatározott felelőssége egyéni vétkességen alapuló felelősség; minden igazgatósági tag csak saját vétkessége esetén felel. (Kúria P. IV. 6091/936.) Alaptőkeemelés semmissége; új részvények kibocsátóinak felelőssége csak vétkesség esetében áll fenn. Megállapítható, hogy a harmadik alaptőkefelemelés elhatáro­zása ós végrehajtása előtt a második alaptőke felemelés összege a Kt. 162. §-ának megfelelően be nem fizettetett. Az elfogadott 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom