Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
16 sek. Ez a törvényes rendelkezés azonban a képviseleti jog nélkül eljárt személyeknek csupán felelősségéről és nem jogáról szól, következésképpen csakis a szerződő másik félnek adja meg a jogot arra, hogy saját választása szerint vagy kártérítést, vagy a szerződés teljesítését követelje attól, aki másnak nevében képviseleti jog és utólagos jóváhagyás nélkül eljárt. (Kúria P. IV. 3388/1930.) Alapítók jogügyletei utólagos elfogadás hiányában. Az a kórdós, hogy egy még alakulóban lévő részvénytársaság nevében eljárt alapítók és másik szerződő fél által e körülmény ismeretében kötött jogügyletből akkor, ha a jogügyletnek a részvénytársaság részéről való utólagos elfogadása és jóváhagyása be nem következik, saját személyükben az alapítók jogokat szereznek-e vagy sem: a fennforgó körülmények, főként a feleknek e tekintetben irányadó akarata szerint ítélendő meg. (Kúria P. IV. 7198/1930.) Bejegyzés előtt létesített jogügyletek. A részvénytársaság megalapítása gyakran elkerülhetetlenné teszi, hogy a még a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt a megalapítandó részvénytársaság javára vagy terhére megállapodások köttessenek, ügyletek létesíttessenek. Az ily megállapodások és ügyletek létesítését a kereskedelmi törvény ki nem zárja, sőt a nem készpénzbeli betétek (apport) tekintetében a törvény 156. §-a, úqy a 159. §-nak 5. pontja kifejezetten elismeri. Ebből folyóan helyes a fellebbezési bíróságnak az az okfejtése, hogy abból, hogy a K. T. 160. §-a szerint a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt nem létezőnek tekintendő, nem következik az, hogy a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt javára vagy terhére ügyletek egyáltalán nem volnának köthetők. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, főleg a K. T. 159. §-ának bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel, hogy az ily megállapodások és ügyletek érvényessége a részvénytársaságra nézve csak fel van függesztve mindaddig, míg a részvénytársaság a bejegyzéssel törvényszerűen létrejön. Ezt követően az ily ügyletek teljes joghatálya beáll abban az esetben, ha a törvényszerűen megalakult részvénytársaság ezeket az ügyleteket akár kifejezetten, akár erre jogszerű következtetést engedő ténnyel jóváhagyja, magáévá teszi. Ebből következik, hogy a részvénytársaság javára vagy terhére annak bejegyzése előtt létesített ügyletek eredetileg érvényteleneknek nem tekinthetők. Abban az esetben, ha a törvényszerűen megalakult részvénytársaság az ügyletet magáévá tette, az joghatályossá válik. Ily ügyletek esetén a részvénytársaság javára kötött ügylet alapján a telekkönyvben a részvénytársaság bejegyzése előtt szerzett s a rangsorhoz fűződő érdeknél fogva bejegyezhető nyilvánkönyvi jog sem törölhető érvénytelenség okából. (Kúria P. V. 5835/1930.)
