Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

11 vezetésével, meghatározott hatáskörrel általa megbízott tagjai részére fizetést megszabni, sérti a 844. E. H.-ban kifejezésre jutó azt az állandóan követett bírói gyakorlatot* hogy az igazgatóság vagy ennek tagjai részére díjazást csakis a közgyűlés jogosult megállapítani. Az alapszabályok 27. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint az igazgatóságnak jogában áll a részvénytársaság tagjaiból alakult végrehajtóbizottság részére díjazást megállapítani, a fenti okból ugyancsak sérelmes. (Bpesti tvszék Cg. 25.547/1935/32.) Alapszabályok igazgatósági ülések határozatképességéről. Az alapszabályok az igazgatósági ülések határozatképességének előfeltételéül minden igazgatósági tagnak kellő időben való meghívását nem írják elő. Ez a hiányosság a K. T. 191. §-át alkalmazó joggyakorlatot sérti. (Bpesti tvszék Cg. 4776/1935/65.) Alapszabályok az igazgatósági tag képviseltetéséről. Az alapszabályok 34. §-ának 4. bekezdése szerint az igazgatóság távollevő tagjai az igazgatóságíi üléseken egy más igazgatósági taggal képviseltethetik magukat. Ez a rendelkezés, amint azt egy konkrét eset kapcsán a budapesti kir. ítélőtábla a P. V. 4540/ 1929/47. számú végzésében megállapította, nem állhat meg, mert az igazgatóság tagjai cselekményeikért és mulasztásaikért saját személyükben anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak, amire való tekintettel az egyik igazgatósági tag a másikat az igazgatósági üléseken nem helyettesítheti. Az igazgatósági üléseken képviselet útján való megjelenés ellentótben van az igazgatóságnak tanácskozás alapján határozó testületi jellegével és nem fér össze a K. T. 191. §-ával sem, amely az igazgatóság határozataiért való felelősség kérdését szabályozza. (Bpesti törvényszék Cg. 3266/1935/69.) Alapszabályok a közgyűlési határozatok minősített többséggel hozásáról. A K. T. 183. §-ának második bekezdése csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az igazgatóság tagjai a közgyűlés által bármikor, tehát időbeli korlátozás nélkül bármely időpontban elmozdíthatók. Sem ez a sem pedig a K, T.-nek egyéb rendelkezése oly intézkedést nem tartalmaz, melynél fogva a közgyűlés a hatáskörébe utalt tárgyak felett általában vagy egyes esetekre vonatkozóan a részvényesek meghatározott számával hozhatja meg határozatát. Ellenkezőleg a K. T. 157. §-ának 8. pontja a közgyűlés hatáskörébe utalja annak alapszabályszenű megállapítását, hogy a közgyűlés 'határozatait mily módon hozza. Ebből következik, hogy nem törvényellenes, hanem ellenkezőleg, épen a törvény által adott felhatalmazás alapján állapíthatja meg a közgyűlés alapszabályaiban azt, hogy egyes tárgyak felett mily módon hozhat érvényes határozatokat. Ezért a törvény által engedélyezett szuverén hatáskörben, törvénysértés nélkül állapította meg a részvénytársaság alapszabályainak