Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

12 10. §-ában azt, hogy az alapszabályok módosításához, az alaptőke felemeléséhez vagy leszálításához, továbbá valamely igazgatósági tag elmozdításához, nemkülönben a részvénytársaság feloszlásának kimondásához a mindenkor bejegyzett alaptőke 85%-át képviselő részvényesek szavazata szükséges. (Bpesti törvényszék Cg. 36.642/1930/3.) Alapszabályok felügyelőbizottságot ügyintézésre fel nem jogosíthatják. Az alapszabályok 9. §-a módosítandó, mert az a megállapítása, hogy a társaság ügyeit a felügyelőbizottság intézi, sérti a K. T. 195. §-át, mivelhogy a felügyelőbizottság a társasági ügyvezetés ellenőrzésen kívül más teendőkkel fel nem ruházható. (Bpesti tör vényszék Cg. 20.990/1934/67.) Alapszabályok a közgyűlési meghívó közzétételéről. Megállapítja a kir. törvényszék, hogy az alapszabályok 14. §-ának első és utolsó bekezdésében a közgyűlési meghívó, illetőleg az évi mérleg mikénti közzétételére vonatkozóan foglalt az a rendelkezés, amely szerint a társaságnak ezek a hirdetményei a Budapesti Közlönyben teendők közzé, nincsenek összhangban az alapszabályok legutóbb módosított 25. §-ában foglalt rendelkezéssel, — amely rendelkezés szerint a társaság hirdetményei a Budapesten megjelenő „Magyar Hírlap" című napilapban teendők közzé. Ennélfogva a 63.300/1914. I. M. számú rendelet 32. §-a alapján az ott említett következmények terhével felhívja a kir. törvényszék a társaságot igazgatósága litján, hogy az alapszabályok 14. §-át az ellentét kiküszöbölése által a legközelebbi közgyűlésen módosítsa. (Bp. tsz. Cg. 434/1935/63.) Alapszabályok nem bízhatják a közgyűlésre a nyereség szabná, az osztalékigényt hatástalanítható felosztását. A K. T. 163. §-ának 2. bekezdése értelmében a részvényes igényt tarthat arra a tiszta haszonra, amely a társaság fennállása alatt a részvényesek között felosztásra kerül. E szerint tehát a nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részének felosztása a közgyűlés szabad elhatározására nem bízható, minélfogva az alapszabályok 32. §. c) pontja sérti a bírói gyakorlatot, mert lehetővé teszi, hogy a közgyűlés a nyereség felosztása felől az osztalékigény figyelmenkívül hagyásával határozzon. (Debreceni tsz. Ct. 859/1935/43.) Alapszabályok mérlegre nem szabhatnak a többi hirdetménytől eltérő lapközzétételi módot. Az évi mérleg, mint a társaságnak az igazatóság által közzéteendő hirdetménye ugyanabban a lapban teendő közzé, mint amelyik a társasági hirdetmények közzétételére szolgál. (Bpesti törvényszék Cg. 20.990/1934/67.)