Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

109 megnyitó mérlegébe és azt azután az évi nyereségekből soha nem javadalmazta. Ez a 700/1925. P. M. számú rendelet 2. §-ának megfelelőleg beállított értékcsökkenési tartalék ilyként nem alkot valóságos vagyont, az csak számolási adat, amely a vagyon-oldal tényleges csökkentése helyett külön mutatja ki számszerűleg azt az összeget, amivel a vagyon-oldal tényleg kisebb értékű. Ez tehát nem valóságos és így a felmerült veszteség fedezésére fel sem használható tartalék. Ennek a veszteség fedezésére igénybevétele tehát azt jelentené, hogy a kopás, avulás, elhasználódás mértékét figyelmen kívül hagyva a vagyontárgyak ismét az eredeti értékükben vétetnek számba. (Budapesti ktr. törvényszék P. VI. 15.487/1933.) A K, T. 200. §-ához. Zárószámadás hiányaiért igazgatóság felelőssége. A zárószámadásoknak olyan tényleg kifizetett tételt is magukban kell foglalniok, amelyet az igazgatóság esetleg törvénybe, vagy jóerkölcsbe ütköző célra adott ki, mert különben a mérleg hamis. A törvénybe vagy jóerkölcsbe ütköző célra történt fizetés .ehet alapja az igazgatóság feleletrevonásának és ha a közgyűlés az ügylet semmissége miatt az eredeti állapot visszaállítását igényli, lehet alapja annak, hogy ugyanezt az összeget a közgyűlés a zárószámadásokban követelésként is feltüntesse. Addig azonban, míg a közgyűlés ilyen igényt nem támaszt, a követelés feltüntetésének nincsen helye. (Kúria P. IV, 139/1938.) A K. T. 202. §-ához. Cégjegyzékből törlés után perlés. A részvénytársaságot attól a képességétől hogy a már megindított perben vitt jogai és kötelezettségei tekintetében perben álljon, még a cégjegyzékből való időközi törlés sem fosztja meg. (Kúria P. IV. 3926/1933.) A K. T. 203. §-ához. Felszámolók kötelessége. Minthogy van olyan bírói gyakorlat (K. 15/1903. és 671/1908.), hogy a K. T. 187. §. 2. bekezdésében és 189. §-ában meghatározott kötelezettség és felelősség a felszámolókra is kiterjed, akik ellen tehát e §-ok megsértése esetén felfolyamodással élő eljárhat, még csak azt sem panaszolhatja felfolyamodással élő, hogy cégbírói beavatkozás híján oltalom nélkül maradna, (Bp. T. VI. 5843/1932.)