Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
110 Felszámolás elrendelése törvényszerűen meg nem alakult r. t.-nál. A szóban levő és utólag sem pótolt hiányok miatt törvényszerűen megalakultnak nem tekinthető részvénytársaság semmisségének jogkövetkezménye — amint azt a m. kir. Kúria P. IV. 3967/1928., P. IV. 1942/1930., P. IV. 3531/1930. számú határozatában kimondotta — csak a részvénytársaság felszámolásának elrendelése lehet. Ez az igény pedig ebben az esetben már teljesítést nyert. Nem vitás ugyanis, hogy a szóbanlevő részvénytársaság már feloszlott, mert a részvénytársaság ellen a csőd még a kereset beadása előtt megnyittatott, amely eljárás a felszámolást pótolja. És minthogy a felperesek a részvénytársaság ellen a perben egyébként követelést, az ingatlanokra vonatkozó eredeti állapot visszáallítására irányuló keresettől való elállás folytán nem támasztanak, a részvénytársaság semmissége önálló megállapításának szüksége nincsen. (Kúria P. IV. 2655/1936.) Felszámolás befejezése előtt a részvényes károsodása meg nem állapítható. Egymagában az, hogy a r. t. felszámolása elrendeltetett, még annak a megállapítására sem alkalmas, hogy a részvényesek károsodása bekövetkezett, még kevésbbé alkalmas a károsodás mértékének megállapítására, mert az, hogy a felszámolás eredménye szerint mily összeg jut egy-egy részvényre, csak a felszámolás befejezése után állapítható meg. Ilyképen pedig az sem lehet ezúttal elbírálás tárgya, hogy a r. t. felszámolását mely okok idézték elő s hogy ebben a tekintetben a felperest terheli-e vétkes magatartás. Az alperesek kártérítési követelése tehát ezidőszerint nem érvényesíthető. A. fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes, a felperesnek a részvények egyenértékéért való felelősségét megállapító ítéleti döntése jogszabályt sért, (Kúria P. IV. 352/19401) A K. T. 204. §-ához. Elsőbbségi kötvénybirtokosok kielégítése felszámolás során. Csőd vagy kényszerfelszámolás esetét kivéve, az elsőbbségi kötvények tulajdonosait felszámolás során követelésük egy részével végleg kielégíteni — a részvényekhez hasonlóan — nem lehet. A részvénytársaság csődje vagy kényszerfelszámolása tehát nem kerülhető el abban az esetben, ha a kötvénybirtokosok százszázalékos kielégítése kellő részvénytársasági vagyon hiányában meg nem történhetik. (Kúria Pk. IV. 1277/1940.)
