Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

110 Felszámolás elrendelése törvényszerűen meg nem alakult r. t.-nál. A szóban levő és utólag sem pótolt hiányok miatt törvény­szerűen megalakultnak nem tekinthető részvénytársaság semmis­ségének jogkövetkezménye — amint azt a m. kir. Kúria P. IV. 3967/1928., P. IV. 1942/1930., P. IV. 3531/1930. számú határozatában kimondotta — csak a részvénytársaság felszámolásának elrendelése lehet. Ez az igény pedig ebben az esetben már teljesítést nyert. Nem vitás ugyanis, hogy a szóbanlevő részvénytársaság már feloszlott, mert a részvénytársaság ellen a csőd még a kereset beadása előtt megnyittatott, amely eljárás a felszámolást pótolja. És minthogy a felperesek a részvénytársaság ellen a perben egyébként követe­lést, az ingatlanokra vonatkozó eredeti állapot visszáallítására irá­nyuló keresettől való elállás folytán nem támasztanak, a részvény­társaság semmissége önálló megállapításának szüksége nincsen. (Kúria P. IV. 2655/1936.) Felszámolás befejezése előtt a részvényes károsodása meg nem állapítható. Egymagában az, hogy a r. t. felszámolása elrendeltetett, még annak a megállapítására sem alkalmas, hogy a részvényesek káro­sodása bekövetkezett, még kevésbbé alkalmas a károsodás mértéké­nek megállapítására, mert az, hogy a felszámolás eredménye szerint mily összeg jut egy-egy részvényre, csak a felszámolás befejezése után állapítható meg. Ilyképen pedig az sem lehet ezúttal elbírálás tárgya, hogy a r. t. felszámolását mely okok idézték elő s hogy ebben a tekintetben a felperest terheli-e vétkes magatartás. Az alperesek kártérítési követelése tehát ezidőszerint nem érvényesíthető. A. fel­lebbezési bíróságnak ezzel ellentétes, a felperesnek a részvények egyenértékéért való felelősségét megállapító ítéleti döntése jogsza­bályt sért, (Kúria P. IV. 352/19401) A K. T. 204. §-ához. Elsőbbségi kötvénybirtokosok kielégítése felszámolás során. Csőd vagy kényszerfelszámolás esetét kivéve, az elsőbbségi köt­vények tulajdonosait felszámolás során követelésük egy részével végleg kielégíteni — a részvényekhez hasonlóan — nem lehet. A rész­vénytársaság csődje vagy kényszerfelszámolása tehát nem kerülhető el abban az esetben, ha a kötvénybirtokosok százszázalékos kielégí­tése kellő részvénytársasági vagyon hiányában meg nem történhe­tik. (Kúria Pk. IV. 1277/1940.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom