Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

ICO Külföldi tartozás átszámítása a mérlegben. Visszleszámítolás útján tovább adott váltók a mérlegben. Eredményszámla kellékei. Kamatok az eredményszámlában. Sem a törvényt, jelesül a K. T. 199. §-át, sem pedig" az alapszabályoknak a mérleg megálapítására vonatkozó rendelkezéseit nem sérti az, hogy az alperes a „Hitelezők" tételben foglalt külföldi hitelezők irányában külföldi fizetési eszközben meghatározott tartozásai összegét a Magyar Nemzeti Bank által a mérlegkészítés időpontjára megállapított hivatalos árfolyam alapulvételével, felár nélkül számította át belföldi fizetési eszközre. Amint ugyanis az elsőbíróság ítéletének a fellebbezési bíróság által átvett indokolásában helyesen kifejtette, az ily árfolyamon való átszámítás a törvényes rendelkezések szempontjából nem kifogásolható és így megtámadás tárgya nem lehet. Váltón alapnló követelést a váltó testesít meg. Ebből pedig okszerűen következik, hogy az alperes mérlegében váltókövetelésként nem szerepeltethette azokat a váltókat, amelyeket visszleszámítolás útján tovább adott és amely váltókért kapott ellenértéket a mérlegbe nem vitásan cselekvő tételként felvett. Az a körülmény, hogy a váltó továbbadása az alperesre nézve fizetéssel járhat, nem indokolhatja azt, hogy ennek az esetleges fizetési kötelezettségnek értéke a mérleg teheroldalán feltüntettessék. Amennyiben ugyanis a továbbadott váltókat az alperes váltaná be, a váltókért befolyt és a mérlegben szereplő egyéb cselekvő tétel átalakul váltóköveteléssé és így a visszleszámítolt váltók feltüntetésének mellőzése a mérleg teljességét és helyességét nem érinti. A m. kir. Kúriának az eredményszámla egybeállítása tekintetében kialakult abban a joggyakorlatában, amely szerint külön kell feltüntetni a társaság tiszta vagyonát gyarapító nyereségjellegű bevételeket és a vagyont csökkentő veszteségjellegű kiadásokat, az a jogelv jut kifejezésre, hogy az eredményszámla ily összeállítása a társasági üzlet jövedelmezőségéről nagy általánosságban felvilágosítást nyújtson. A pénzintézetek eredményszámlájának olyan összeállítása, amelyben a kamatoknak csupán nettó-eredménye van feltüntetve, ennek a szempontnak rendszerint és így kivételes körülmények [hiányában ebben ez esetben is megfelel. A felebbezési bíróságnak az a jogi állaspontja tehát, amellyel a mérlegmegállapítc és az azzal kapcsolatos közgyűlési határozatokat az eredményszámlának a kamatelszámolást nem részletező egybeállítása okából megsemmisítette, jogszabályt sért. (Kúria P. IV. 3173/1939.) Valóságosnál alacsonyabb értékelés. A K. T. 199. §-ára nézve a vagyontárgyak értékelése, nevezetesen a megengedett alacsonyabb értékelés tekintetében kialakult bírói gyakorlat szerint a valóságosnál alacsonyabb értékelés megengedett nemcsak akkor, ha az alacsonyabb értékelést a gazdasági viszonyok józan mérlegelése, de akkor is, ha azt a jogi helyzet: mérlege-