Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

101 lésén alapuló kereskedői előrelátás indokolja. Már pedig nem lehet kétséges, hogy a mérlegnek olyan módon való egybeállítása esetén, hogy a vagyon magasabban és pedig tetemesen magasabban értékeltessék, mint az azt terhelő alaptőke, előállhatna a K. T. 165. §-a által tiltott az a helyzet, hogy a r. t. vagyonából, tehát lényegileg az alaptőkéből részesülnének a részvényesek osztalékban. Ilyenképen a leértékelést törvénybe ütközőnek tekinteni nem lehet. (Kúria P. IV. 2858/1940.) Korábbi és későbbi közgyűlési határozat eltérő értékelése. A K. T. 199. §-ának 1. pontja értelmében a társaság vagyonát a minden évben felállítandó mérlegben abban az értékben kell felvenni, amely az üzleti év utolsó napján az egyes vagyontárgyak értékének megfelel. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a vagyontárgyak értékét megállapító közgyűlési határozat a későbbi értékmegállapítás tekintetében a közgyűlésre sem irányadó, sem kötelező nem lehet. A fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja téhát, amely szerint a mérlegmegállapító közgyűlési határozat megtámadását kizárja az, hogy a perben szereplő vagyontárgy értékének megállapítása korábban hozott érvényes közgyűlési határozaton alapszik, nem helytálló. (Kúria P. IV. 2858/1940.) Eredménykimutatás közzététele. Folyószámlaegyenleg felvétele nem elegendő. A. Kt. 199. §. 1., 2. pontjának és az 5. pont első részének annak 3., 4. pontjával és az 5. pont második részével való egybevetéséből, valamint a 6. pontnak abból a rendelkezéséből, hogy a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő, kétségtelen, hogy a mérlegnek külön kell feltüntetni a cselekvő és külön a szenvedő vagyonrészeket ezek összegének különbözete az, amely a mérleg végén kiteendő. Az alperes 1933—1934. üzleti évi mérlegét megállapító az a közgyűlési határozat tehát, amely a folyószámlaadósok tartozásának vagyonként, a folyószámla-hitelezők követelésének teherként való feltüntetését mellőzve, a folyószámláknak csak az egyenlegét veszi fel és pedig tehertételként a mérlegbe, a Kt. 199. §-ába ütközik. Az alperes 1934. november 29-iki rendes közgyűlésének a zárszámadásokat ekként megállapító határozata ilyként, mint a felhívott törvényes rendelkezésbe ütköző már ebből az okból megsemmisítendő, valamint az azzal szoros kapcsolatban álló, az igazgatóság és a felügyelőbizottság részéve felmentést adó közgyűlési határozat is. A zárószámadásokat megállapító közgyűlési határozatnak törvénybe ütköző voltát nem szünteti meg az, hogy a közgyűlésen megjelent részvényesek előtt a folyószámlák egyenlegét felvilágosításul közlik, hacsak a megfelelő részletezés magából a közgyűlés jegyzőkönyvéből, vagy annak mellékleteiből ki nem tűnik. Ebben az esetben azonban a közgyűlés jegyzőkönyvéből a felvilágosításadás puszta megtörténte sem tűnik ki és így a folyószámlakövetelések