Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

96 térítése iránt önálló keresettel, és a kártérítési felelősséget sem a közgyűlési felmentvény, sem az a körülmény nem szünteti meg, hogy a vétkes igazgatósági tag a, közgyűlés határozata alapján intézkedett. (Kúria P. IV. 2751/1933.) Részvényes nem perelhet a r. t. nevében és részére. A K. T. 189. §-ából következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felmentvény ellenére is a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel követelheti annak a kárának a megtérítését, amelyet közvetlenül, vagy közvetve ő maga szenvedett. Ebből folyóan, habár a károsult részvénytársaság érdekének képviseletében a részvényes fel nem léphet, a részvénytársaság javára marasztalást nem kérhet, mert a részvénytársaság nevében és részére csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a részvénytársaságot a 197. §. szerint az ott említett meghatalmazottak képviselik, azt a kárt, amely a részvénytársaság vagyonának az igazgatósági tag vétkes cselekménye vagy mulasztása által bekövetkezett csökkenése folytán osztalékigényének és a részvény értékesítésére vonatkozó érdekének sérelmében közvetve a részvényesre hárult, a részvényes a vétkes igazgatósági tagtól előzetes közgyűlési határozat nélkül is követelheti, nemcsak a K. T. 189. §-a alapján, hanem a tiltott cselekményekre vonatkozó általános magánjogi jogszabályok alapján is. (Kúria P. IV. 1114/1937.) R. t. perli az igazgatósági tagokat. A m. kir. Kúria P. IV. 3457/1923., 728/1935. és 4858/1935. számú határozataiban kifejezésre jutó bírói gyakorlat értelmében a részvénytársaságnak az a joga, hogy az, igazgatóság tagjaitól a társasagot netán megkárostó, jogellenes és vétkes cselekményeikért kártérítést követeljen, és ehhezképest az a joga is, hogy az igazgatóság tagjaitól » részvénytársaság kárával netán jogellenesen felvett pénzösszegek visszatérítését igényelje, csak abban az esetben érvényesíthető, ha a közgyűlés érvényesen hozott határozattal e jog érvényesítését elhatározza. (Kúria P. IV. 6353/1936.) A K. T. 198. §-ához. Mérlegközzététel módja. A kereskedelmi törvény 243. §-a a mérleg közzétételére nézve nem határozza meg a közzététel módját és így annak az alapszabályok értelmében kell megtörténnie. Nincs törvényes akadálya tehát annak az alapszabályi intézkedésnek, amely a közzététel módiját az évi mérlegnek a közgyűlést megelőző 8 napon át a szövetkezet üzlet-