Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
97 helyiségében való közszemlére kitételében állapítja meg. (P. H T. 632. sz.) (Kúria Pk. IV. 4721/1931.) Felügyelőbizottsági mérlegellenőrzés. A feiügyelőbizottság- tagjainak a Kt. 195. §-a értelmében a társasági ügyvezetés ellenőrzése a kötelessége, amelynek gyakorlása végett a törvény jogot ad a felügyölőbizottság tagjainak arra. hogy a társaság ügymenetéről tudomást szerezzenek, a társaság könyveit, irjatait és pénztárát bármikor megvizsgálhassák. Ennek az ellenőrzési tevékenységnek a keretében az idézett szakasz különösen kötelességévé teszi a felügyelőbizottságnak az évi számadások, mérlegés nyereség-felosztási indítvány megvizsgálását és erről a közgyűlésnek való jelentéstételt A felügyelőbizottságnak felügyeleti jogállásából következik, hogy a felügyelőbizottságnak a törvényben meghatározott ellenőrzési kötelessége az ügymenet általános jellegű ellenőrzését jelenti, amiből folyik, hogy a felügyelőbizottság tagjai az egyes ügyleteket, esetleg az egész ügyvezetést csak akkor kötelesek tüzetes vizsgálat tárgyává tenni, ha valóban tudomásukra jutottak olyan tények, — vagy ha a lehetőség, szokás és az adott eset, körülményei szerint foganatosítandó általános jellegű ellenőrzések, különösen az évi mérleg és számadások kellő megvizsgálása alkalmával tudomást szerezhettek olyan tényekről, amelyek a felügyelőbizottságot terhelő gondosság következményeként ezt a megvizsgálást indokolttá teszik. A P. István ellen foganatosított bűnügyben meghallgatott könyvszakértők véleményéből megálOapíthatóan a bank könyveit a kereskedelmi törvénynek megfelelően vezették, az 1924. évji mérleg) adatai a könyvekben foglalt bejegyzésekkel egyeznek, Ebből pedig, valamint annak figyelembe vételével, hogy a perben nem merült fel adat, miként a felügyelőbizottság tagjainak más módon tudomására jntott volna az ügyvezető igazgatónak törvénybe, vagy az alapszabályokba ütköző valamely visszaélése, az 1924. évi mérleg megvizsgálásáig a felügyelőbizottság tagjai terhére mulasztást megállapítani nem lehet. Ámde ettől az időtől kezdve meg kell állapítani terhükre kötelességmulasztást, mert a kifejtendőkre tekintettel a felügyelőbizottság tagjai adott esetben egyedül azzal, hogy a mérleg adatait a könyvek adataival összehasonlították, nem tettek eleget a Kt. 195. §. szerint, őket terhelő kötelességüknek. A P. István ellen folyamatban volt bűnügyben meghallgatott könyvszakértők jelentéséből ugyanis megállapítható, hogy a banknál az 1925. évi április és május hó végén nyers mérleg készült. A meg nem támadott tényállás szerint a felügyelőbizottság az 1924. évi zárómérleget az 1925. évi május 28-án tartott közgyűlést közvetlenül megelőzően vizsgálta meg, ekkor tehát aa április 30-án készült nyers mérleg már a társaság iratai között volt, azt tehát a felügyelőbizottságnak be kellett volna, tekintenie, mert különösen hosszabb időközökben tartott vizsgálat esetén a társaság ily fontos iratának betekintése mellőzhetetlen követelmény. Ebből a nyers mérlegből pedig megállapítható, hogy a részvénytársaságnak a tényleg befizetett 50,100.000 korona alaptőke mellett 44.453.42 korona 7
