Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

95 írták, a felperesnek ezzel a mulasztásukkal okozati össze függésben álló káráért felelősek. (Kúria P. IV. 5605/1936.) Felügyelőbizottság korlátolása a közgyűlés összehívásában. Az alapszabályok 14. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a K. T. 195. §-a esetében a felügyeiőbizottság csupán akkor hívhatja össze a közgyűlést, ha a vonatkozó felszólításnak az igazgatóság 8 nap alatt eleget nem tesz, a hivatkozott törvényszakaszba ütközik, tehát tönvénvellenes. (Budapesti törvényszék Cg. 10.175/1935/53.) A K. T. 197. §-ához. Per az igazgatóság ellen. A K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedésével — vagyis vétekesen — kárt okozó igazgatósági tagok kártérítési felelősségét egész általánosságban a „károsulttal" szemben és abban az esetben is megállapította, ha a törvény, vagy alapszabályellenes intézkedés közgyűlési határozaton alapszik, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen — közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felmentvény dacára is — a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel felléphet annak a kárának megtérítése iránt, amelyet — közvetlenül vagy közvetve — ő maga szenvedett; — a társaság érdekében azonban fel nem léphet és annak javára marasztalási kérelmet elő nem terjeszthet, mivel a részvénytársaság részére és névéiben csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a részvénytársaságot a K. T. 197. §-a szerint az ott említett meghatalmazottak képviselik. A K. T. 163. §-a értelmében azonban a részvénytársaság fennállása és működése alatt az egyes részvényes a részvényesek érdekében a társasági vagyon reá eső aránylagos részének a kiadását a társaságtól nem követelheti, hanem csak az alapszabályszerű osztaléknak kifizetéséhez, valamint részvényének — másra való átruházása melletti — értékesítéséhez van joga; tehát a részvénytársaság vagyonát károsító cselekményből, vagy mulasztásból a részvénytársaság fennállása alatt az egyes részvényes terhére károsodás rendszerint csak abban és annyiban jelentkezik, amennyiben a részvénytársaság vagyouának ilyen okból bekövetkezett csökkenése közvetve az egyes részvényes osztalék-jogát és részvény értékesítési érdekét károsítólag érinti. A Kt. 189. §-a alapján tehát, annak fenti helyes értelmezése szerint, az ellen az igazgatósági tag ellen, aki a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedése vagy mulasztása által — vagyis vétkesen — kárt okozott, az egyes részvényes is felléphet a fent említett feltételek fennforgása esetén említett kárának meg-