László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Elemi csapás — 55 mése fedezi. Ha a következő bérévekben az ingatlan az átlagosnál bővebb termést hoz, az elengedett bérkövetelés a többlet értéke erejéig feléled. Feles haszonbérlet esetében bérelengedést követelni nem lehel. 1541. §. Ha a haszonbérlő elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt bérelengedésre tart számot, köteles erről a haszonbérbeadót a termés betakarítása előtt értesíteni. A haszonbérlő az értesítés elmulasztásával az elengedéshez való jogát elveszti. A bérelengedés iránt támasztható követelés a bérév végétől számított hat hónap alatt elévül. Megfelelnek a Bsz. 1290—1291., a Kj. 585—586. ^-ainak. Az 1540. §. 2. bekezdése új rendelkezés. Elemi csapásokért bérbeadó felelősséget nem vállal, s bérbevevő csak a felmondás jogával élhet, azonban elemi csapásnak egyedül a természet nem rendszeres működései tekintetnek. Minthogy pedig a kérdéses földek nagyobb része a vízár által a fűzfás gátnak műszaki művelet által történt átvágása után eldöntetett s azon évre hasznavehetetlenné vált, s minthogy nem lehet meghatározni, hogy a vízgát átvágása nélkül a vízár állása ugyanazon leendett-e, az alperes által valóban használt aránylag eső haszonbérre kellett leszállítani a kereseti követelést. (C. 6084/1885.) Tekintettel f elperesnek azon beismerésére, hogy az 1887. évi termést az árvíz elpusztította s hogy ő maga is mint főbérlő, e címen a tulajdonostól a haszonbérmegfízetésére az 1888. évi aratás utáni időre haladékot nyert, alperesnek azon mulasztása, mely szerint mint felperes albérlője az '1888. jan. 1. és április 1. esedékes volt két negyedévi bérletet az 1888. évi aratás előtt nem fizette; nem oly terhelő, hogy e miatt felperes a bérszerződés megszüntetését követelhetné. (C. 411/1900.) Tekintettel arra, hogy köztudomás szerint a városi földeket egy oldalt határoló vasúti híd alatt befolyó idegen víz olyképen elárasztotta, hogy azon 1879. egész évben alperes a földeket nem használhatta, amennyiben még az aratás idejében a földek vízzel borítvák, ily esetben pedig a törvényes gyakorlat szerint a bérbeadó, ki a bérlemény használhatóságáért felelős, a haszonbér megfizetését nem követelheti. (C. 8121/1891.) Haszonbérlő a bérleményből hiányzó terület nem használhatása miatt, külön megállapodás nemlétében, kártérítést csak abban az esetben követelhet, ha a bérbeadó a hiányt tudva hall-