László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

56 — Mt. 1539—1543. §§ — gatta el, avagy a bérbeadót a hiányzó terület elvonásában rosszhiszeműség terheli. (C. 74/1897.) Törvényes bírói gyakorlatunk szerint a bér csak akkor fizetendő, ha a bérbeadott dolog a bérlet céljaira használható. Ennek az elvnek folyományaként a joggyakorlat azt is megállapította, hogy ha olyan véletlen baleset áll be, melynek következtében a bérlet tárgya a bérlet céljaira nem használható, amennyiben a bérlet tárgyának használhatósága egészen ki van zárva, a bérösszeg teljes elengedésének, amennyiben pedig a használat csak részben lehető, a bérösszeg aránylagos leszállításának van helye. (C. 75/1896.) Törvényes joggyakorlatunk szerint a haszonbérlő abban az esetben, ha a haszonbérlemény tárgya elemi csapás miatt nem használható, bérleengedést csak akkor igényelhet, ha felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire első sorban irányadó haszonbéri szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz. (C. 171/1897.) Valamely szerződést fentartani, annak előnyeit élvezni egyfelől, mégis másfelől az abból származó kötelezettségek teljesítését egyáltalában megtagadná, jogszerűen nem lehet. Másrészről azonban, amennyiben felperes szerződésszerű kötelezettségének eleget nem tett, é,s a miatt alpereseknek a haszonbérletből származó bevételük csökkent, alpereseknek aránylagos bérlevonásukhoz joguk van. Ennek nem áll útjában haszonbéri szerződés 10. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy a haszonbérlők bérelengedést vagy leengedést semmi szín és ürügy alatt nem követelhetnek, mert az ily kikötés nem vonatkozik arra az esetre, midőn a bérbeadót a bérlemények állagának fentartása tekintetében terheli a mulasztás. (C. 150/1898.) Habár a szerződés elemi csapás esetére kizárta a bérleengedést: ez a kikötés nem terjed ki arra az esetre, ha belvíz következtében a bérlemény tekintélyes része teljesen hasznavehetetlenné válik. (C. 4278/1918. Mj. Dt. XIII.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlő a haszonbérbeadótól a bérlemény egy részének nem használhatása okából megfelelő bérleengedést nem követelhet akkor, ha az a nem használhatás egyenesen a haszonbérlőnek akár szándékos, akár véletlen mulasztása miatt következett be; már pedig jogilag ilyen hatályú mulasztásnak volna tekintendő felperesekre nézve az a tényük, hogy esetleg nem védekeztek az új tulajdonossal szemben a belsőségtől való kimozdítás ellen azzal, hogy a megfelelő előleges felmondás meg nem történt és a folyó gazdasági év még el nem telt. (C. 374/1898.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlő, ellenkező kikötés hiányában, megfelelő bérleengedést rendszerint követelhet akkor, ha bérlemény kihasználását az árvíz, az ő hibáján kívül, lehetetlenné tette; következésképen az a kérdés, hogy alperes az árvíz által keletkező vagyoni hátrányt magára vállalja, a haszonbérleti szerződésnek olyan lényeges feltétele,