László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

50 — Mt. 1538. § — elemi eseményre, hanem egyenesen a bérbeadó hibájára vezethető vissza. (C. 200/1902.) Bérlők a szerződés lényeges feltételét szegték meg az által, hogy az épületek tűzkár elleni biztosítás díját, annak esedékessé váltával ki nem egyenlítették, mert a haszonbérbeadónak lényeges érdeke az, hogy az esetleges bekövetkezendő tűzkárokért teljes fedezetet nyerjen. (C. 61/1906.) A haszonbérbe vett ingatlan tartozékának minősülő élő és holt felszerelés átengedéseért megállapított és évenként esedékes ellenérték, ha a szerződés annak összegét külön szabja is meg, része a haszonbérnek és különösen a fizetési késedelem elbírálása szempontjából — eltérő megállapodás hiányában — a haszonbérrel egy tekintet alá esik. (C. 2830/1927. Mj. Dt. XX. 84.) A haszonbér-szerződésben nem lévén kikötve, hogy az esetre, ha alperesek a félévi bérrészietet a lejáratra azonnal meg nem fizetnék, felperesek a bérletet azonal megszüntethetik; ily bontó feltétel világos kikötése nélkül, és tekintettel arra, hogy alperesek az 1883 október, hó elején és 1884 április hó elején esedékessé vált bérösszegeket a csatolt letéti kérvény és postafeladó-vevény szerint a lej árat után néhány napra megfizetni akarták, és így feltűnően késedelmes fizetőknek nem tekinthetők, a haszonbér csupán a késedelmes befizetés okából meg nem szüntethető. (C. 4388/1885.) Az ,,aratásig" szónak azon értelem nem adható, hogy a fizetési nap az aratás megkezdésekor már beállott, hanem ezen kifejezés a fenforgó viszonyokra, valamint a haladék megadásának okára való tekintettel, helyesen csak akként értelmezhető, hogy a haszonbérlőnek mód nyújtassák, hogy a bérletfizetéshez szükséges pénzt a termésből beszerezhesse, ez pedig ily nagy összegnél a jelen kereset beadási napján, 1890 július 5-én, midőn az aratás javában folyt, még be nem következhetett s miután a felek beismerése szerint alperes a félévi bért július 9-én bírói letétbe helyezte s így a fizetési kötelezettségének még az aratás befejezte előtt eleget tett s miután a 2. sz. levélben foglalt határozatlan kifejezést maga felperes használta, ez kétség esetében csak az ő hátrányára és alperes előnyére értelmezendő, mert módjában állott a napot határozottan megjelölni. (C. 4735/1891.) A haszonbérlő a bérlemény területén általa emelt épületeket a haszonbérleti szerződés lejárta utáni időre is biztosította tűzkár ellen, amiért is a biztosítási szerződés a haszonbérleti szerződés lejártáig úgy a haszonbérlőt, mint az ingatlan tulajdonosa, ezen időn túl pedig az ingatlan tulajdonosa érdekében köttetett meg; s így ez utóbbi a tűz által okozott kár megtérítését követelheti. Ha ezen a haszonbérlő által a bérlemény területén emelt épületek időközben a .haszonbérbeadó tulajdonába mennek át, úgy a tulajdonosban beálló ezen változájjbefelentése — mint teljesen közömbös körülmény — nem /z^uksécJes (C. 1581/1903.) í