László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Haszonbér fizetése — 5í Habár az állandó bírói gyakorlat szerint a haszonbéri öszszegnek késedelmes fizetése a haszonbéri szerződésnek megszüntetését még akkor is maga után vonja, ha ez a fizetési késedelem következményeként szerződésileg kikötve nincsen és habár a haszonbérnek alperesnél végrehajtásilag történt lefoglal ása következtében ez azt az esedékesség bekövetkeztekor az 1881 : LX. tc. 82. §-ának rendelkezéséhez képest az illetékes bírósághoz lelenni tartozott, megállapíttatott, hogy alperes 18%. április 1. esedékessé vált félévi haszonbéri összeget még a kereset beadása előtt teljesen lefizette és hogy felperes azt felvette, anélkül, hogy a késedelmes fizetésnél fogva az abból a haszonbéri viszony megszüntetése iránt támadt jogát kifejezetten íentartotta volna. £ szerint felperes a haszonbéri viszonynak megszüntetése iránti jogáról lemondottnak lévén tekintendő. (C. 228/1896.) Csak azok a szerződésellenes cselekmények vagy mulasztások bírnak külön szerződéses megállapodás hijján szerződés megszüntető hatállyal, amelyek a szerződés lényeges feltételeit érintvén, az ez által elérni kívánt célt veszélyeztetik. (C. 288/1907.) Jogszabály az, hogy ha a haszonbérbeadó a késedelmesen fizetett haszonbéri összeget a szerződés felbontása iránti kereset beadása előtt jogfentartás nélkül elfogadta, a haszonbér késedelmesen történt fizetése miatt a szerződés felbontását már nem követelheti még abban az esetben sem, ha a felbontás a mulasztás következményekép szerződésileg lett is kikötve. (C. 515/1905.) Tekintettel arra, hogy haszonbérleteknél a haszonbér ellenértékét képező jövedelem legjelentékenyebb része az aratáskor, vagyis rendszerint a harmadik évnegyedben foly be s hegy ebből folyóan a gazdasági év jövedelme oly egységes egésznek jelentkezik, amely a negyedévi részekre okszerűen fel nem osztható: felperes akkor, amidőn a haszonbérnek az első két negyedre járó részletét követeli, nem követelheti jogszerűen azt, hogy alperes ugyanazon gazdasági év lejárta ©lőtt a haszonbérletből elmozdíttassék. A felebbezési bíróság tehát a haszonbérletekre vonatkozó jogszabályokat sértette meg akkor, midőn alperest egyrészt az 1895/96-iki gazdasági évre járó haszonbérből félévi haszonbéri összegben marasztalta, másrészt azonban a haszonbérleménynek 18% április 1, vagyis az 1895/96-ik gazdasági évnek lejárta előtt leendő elhagyására kötelezte. (C. 153/1895. ) Alperes bérlő a bérbeadóval elszámolási viszonyban állott. A kölcsönös követeléseknek elszámolásánál fogva pedig az alperes nem lehetett tisztában az iránt, hogy az örökhagyó engedélye alapján tett átalakítási költségre tekintettel is, a haszonbér tartozásának összege mennyit tett ki? Ilyen körülmények között tehát az alperesnek az a mulasztása, hogy az esedékes ha4*