László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Haszonbér fizetése — 49 szerződés lényeges kikötéseinek megsértése. [L. H. 130. sz. 469/1899.) Az alhaszonbérbeadás csak az esetre szolgálhat szerződést bontó okul, ha ilyen bontó ok a bérleti szerződésben ki van kötve. (C. 1851/1920. M. Tára II. 82.) Sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs; és ehhez képest, ha a szerződésben a halál felbontó feltételül ki nem köttetett, sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örököseik nem követelhetik a haszonbérlet megszüntetését egyedül csak azon okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott. (3. sz. teljes ülési polgári döntény.) 1538. §. Ingatlan haszonbérét ellenkező megállapodás és helyi szokás hiányában íélévenkint utólag a következő félévnek első köznapján kell fizetni. A bérfélévek május és november hónap első napjával kezdődnek. Megfelel a Bsz. 1288., a Kj. 583. §-ának. A haszonbér, ellenkező kikötés hiányában, a haszonbérbeadó lakhelyén fizetendő. — De ha a haszonbérbeadó azt a gyakorlatot követte, hogy az esedékes haszonbéri részleteknek különböző helyre küldése iránt intézkedett, a haszonbérlő nem esett késedelembe, ha a lejárat dacára a haszonbérbeadó rendelkezését bevárta és a haszonbérösszeg elküldése iránt csak e rendelkezése megérkezése után intézkedett. (C. 162/1913. Gr. XIII. 819.) A késedelmesen fizetett haszonbérnek fentartás nélkül elfogadása után a késedelmes fizetés címén nem lehet a haszonbérszerződést megszüntetni. (C. 574/1900.) A haszonbéri összeg a bérlemény tényleges használatának idejére követelhető. (C. 596/1900.), de a megszüntetést követő időre nem, (C. 216/1899.) A bér a bérelt dolog használatának egyenértéke és a bérlő jogosult arra, hogy a bérelt dolgot a kikötött célra használja; ha tehát e bérelt dolog a kikötött célra nem használhatónak bizonyul és e használat következtében épen abból az okból, mert erre nem alkalmas, elpusztul, a bérlő a bér fizetésére és az elpusztulás következtében kártérítésre nem kötelezihető és így ilyen esetben a bérbeadó szerződési kötelezettségének eleget nem tevén, nem alkalmazható az az anyagi jogszabály, hogy a bérlő bért fizetni és a bérlet lejártával a bérelt dolgot bérbeadónak visszaadni, esetleg e helyett bérbeadót kártalanítani köteles és pedig akkor sem, ha bérlő az elemi események által okozott kárt és ennek következményeit magára vállalja, mert a fenn megjelölt esetben a bérelt dolgot ért veszély nem valamely Dr. Szende Péter Pál : Kötelmi jog II. 4