László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Rendes gazdálkodás — 41 tétben álló cselekvés vagy mulasztás által a haszonbérleménynek a szerződés kikötött feltételei szerint leendő fentartása szempontjából lényeges sértés követtetett el. Habár az a haszonbérbeadás szerződésileg kikötött tilalmának áthágása kétségen kívül lényeges szerződésszegésnek tekintendő, a kaszálónak jogosulatlan feltörése pedig rendszerint a művelési ágnak jövőre is kiható oly lényeges megváltozratása, ami külön kikötés nélkül is a szerződés felbontására kellő alapot szolgáltathat; mindamellett felperes a fenforgó esetben a csudai birtoknak az egész haszonbérleti idő tartamára L. L. és T. részére történt alhaszonbérbeadása, és a lévai kaszálónak feltörése és feles mívelés alá vétele ezúttal már a szerződés megszüntetésére azért nem nyújt kellő jogalapot, mert jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbeadó a haszonbérlőnek szerzödésellenes cselekedeteiről tudomással bír és ennek ellenére vele a haszonbérleti viszonyt a gazdasági év lejárta után is minden fentartás nélkül folytatja, úgy tekintendő, hogy lemondott arról a jogáról, hogy az eltűrt szerződésszegés alapján a szerződés megszüntetését követelje. Ami végül a takarmánynak, szalmának és trágyának idegen területre való elhordása által elkövetett szerződésellenes cselekményt illeti, erészben a felebbezési bíróság ítéletében megállapította ugyan, hogy alperesek jogelődje, illetőleg a legutóbbi időben alperesek a szerződés kifejezett tilalma ellenére, a haszonbérlemény területéről takarmányt, szalmát és trágyát hordottak el; másrészről azonban megállapította azt is, hogy alperesek viszont idegen területről, a haszonbérlemény területére úgy takarmányt, mint szalmát és trágyát szállíttattak vissza, anélkül azonban, hogy az el-, illetőleg visszaszállított takarmány, szalma és trágya mennyisége megállapítást nyert volna. A jelzett irányban kikötött tilalomnak egyedüli célja az lévén, hogy a haszonbérlemény területén előállított takarmányból származó tárgy kizáróan a haszonbérlemény javítására fordíttassák, ez a cél kétségkívül akkor is elérhető, ha a termények a haszonbérlemény területéről idegen területre hordatnak ugyan, de onnan megfelelő mennyiségben és minőségben trágya alakjában a haszonbérelt területre visszakerülnek és annak javítására fordíttatnak, következően az ügy eldöntésénél jogi jelentőséggel bír az, hogy évenkint mi és mennyi takarmány, szalma és trágya szállíttatott el, és viszont mennyi került vissza a haszonbérelt területre. (C. 219/1904.) Alperesnek szerzödésellenes cselekményei részint egyenként, részint összhatásukban a haszonbérelt birtok termőképességét kedvezőtlenül oly mértékben befolyásolják, illetve állagának romlását oly módon idézik elő, hogy az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott annál a jogszabályánál fogva, hogy a haszonbérlőnek, a szerződés lényeges feltételeit érintő szerződésellenes cselekményei vagy mulasztása miatt, a haszonbérbeadó a haszonbérletet annak lejárta