László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

42 — Mt. 1536. § előtl is megszüntetheti, ha annak megszüntetése a szerződésellenes cselekmény következményeként szerződésileg ki nem köttetett, azok a szerződés megszüntetésére jogszerű okul szolgálnak. Az A) alatti 3. pontja szerint ugyanis alperes a haszonbérleményt hármas vetésforgásbfln lévén köteles mívelni, még ha megállapítási nyert volna is, Mfgy a haszonbérlemény összes területe szántóföld, még akkoíjp1 az alperes által szerződésellenesen bevetett terület, a hármas vetésforgási rendszer szerint ugarnak fenhagyni kellett területhez arányosítva, oly jelentékeny és az ezáltal elkövetett szerződésszegés oly súlyos, hogy ez már egymagában is alkalmas arra, hogy felperes a szerződés megszüntetését követelhesse. Az, hogy alperes a haszonbérlemény egyéb részein jelentékenyebb területet megtrágyázott, ezen mit sem változtat, mert egyrészről alperes nem volt jogosult a szerződés föltételeit önkényesen változtatni, másrészről, mert alperes külön kikötés nélkül is tartozott a birtokon termelt trágyát annak javítására fordítani; ha tehát alperes a haszonbérleményen annak egyes részeit meg is trágyázta, az nem menthette fel attól a szerződésileg kikötött tilalomtól, hogy trágyázatlan ugarba vetni nem szabad; mert továbbá a helyes és okszerű gazdálkodás feltétlenül megköveteli, hogy az ingatlanon termelt széna és szalmából származó trágyázó ugyanazon ingatlan javítására fordíttassák, hogy pedig alperes ettől eltérő ténykedésre lelt volna jogosult, a. szerződésből ki nem tűnik; mihez képest a haszonbérlemény területén termelt szénából előállott Irágyát alperes a haszonbérelt ingatlan javítására volt köteles felhasználni. Ez a cél elérhető ugyan akkor is, ha a haszonbérlő a takarmányt vagy szalmát idegen területre szállítja is, ha az abból származó vagy azzal egyenlő mennyiségű és értékű trágyát a birtokra visszaszállít, hogy azonban az megtörtént, annak bizonyítása a haszonbérlő feladatában áll, már pedig a fellebbezési bíróság valónak ennek ellenkezőjét fogadta el. Az árokparton levő fáknak elpusztítása és eme területnek állandóan rétnek való felhasználása a szerződés feltételeivel össze nem egyeztethető, mert már eleve kizárja, hogy az árokparton állott fák a haszonbérleti évek lejártával természeti növekedésnek megfelelő állapotban adassanak át; végül, mert a tulajdonos nem köteles azt tűrni, hogy a lakás céljaira szolgáló épület rendeltetési céljától eltérő oly módon használtassék, mely annak állagát veszélyeztetheti, — és mert olyan esetekben, amidőn a haszonbérlő káros, a föld termőképességét és tartozékát állagában csorbíthalatlanságát veszélyeztető gazdálkodási módot folytat, a haszonbérbeadónak nemcsak arra van joga, hogy kártérífést követelhessen, hanem hogy további károsodásnak megelőzése végett a haszonbérleti szerződést annak lejárta előtt is megszüntethesse. (C. 399/1904.) Az általánosan elfogadott bírói gyakorlat szerint haszonbérleti szerződés megszüntetésére vonatkozó jognak csak álta-