László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

40 — Ml. 1536. § — bos bükkönyt, részint koránérő kukoricát termeltek és azokat 7 hold kukorica kivételével, még a mag kifejlődése előtt, zöld állapotban a földről eltávolították, illetőleg legeltetés útján felhasználták; annálfogva helyes a felebbezési bíróságnak az eme tényállásra alapított az a jogi döntése, hogy alperesek az említett 7 hold kivételével, az ugar-földnek ily módon való haszonvételével szerződésellenes cselekményt el nem követtek. (C. 961M 903.) A szerződés megszüntetésére, hacsak eziránt a szerződésben kifejezett rendelkezés nem foglaltatik, csak oly szerződésellenes cselekmények vagy mulasztások szolgálhatnak, amelyek magát a haszonbérlemény állagát oly módon veszélyeztetik, hogy a haszonbérleti viszonynak további fentartása a bérlemény állagának, vagy termőképességének megsemmisülését avagy jelentékeny megromlását, illetően csökkenését vonhatná maga után. Alperes szerződésellenesen járt ugyan el, amidőn 1904. évben a szerződés kifejezett rendelkezése ellenére a szántóföld egy negyedrészét nem hagyta ugarnak, hogy azonban ennek a cselekménynek szerződésszüntető hatály tulajdonítható-e? csak akkor vonható jogi megbírálás alá, ha megállapítást nyer, hogy mennyiben valók vagy valótlanok alperesnek ama tényállásai, hogy a haszonbérlemény oly módon van táblákba osztva, hogy szükségképpen évenkint különböző térfogatú táblák hagyandók fenn ugarnak és hogy az előbbi haszonbérlet tartama alatt, sőt már az ezt megelőző időben is az ugar ily módon váltakozott. A szerződés egyrészről eltiltja ugyan a haszonbérlőt az ingatlan alhaszonbérletbe adásától, másrészről azonban ugyanazt feljogosítja arra, hogy kukoricavetést feles termelésre kiadhat, ennek a kérdésnek megbírálásánál tehát jogi jelentőséggel bír az, hogy alperes és a kukoricaföld-bérlök között a kukoricaszárra nézve milyen megállapodás állott fenn? eldöntésénél pedig, hogy a fák kivágása és az épületek teteje kijavításának elmulasztása mennyiben szolgálhat esetleg okul a szerződés megszüntetésére, az a körülmény bír fontossággal, hogy alperes mennyi élőfát vágatott ki és hogy az épületek tetejének a kikötött időben való el nem készítése az épület alkatrészeinek a jövőre is kiható megrongálását maga után vonhatta vagy sem? Végül az ügy eldöntésénél jogi jelentőséggel bírhat az is, hogy mennyiben való felperesnek az a tényállása, hogy alperes a haszonbérlemény területéről adott-e el takarmányt, és ha igen, mennyit? (C. 725/1904.) Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály ugyan, hogy magában a szerződésben megszüntetési okul kifejezetten megjelölt eseteken kívül, a haszonbérbeadó a haszonbérleti viszony megszüntetését annak lejárta előtt akkor is követelheti, ha kimutatja, hogy a haszonbérlő a haszonbérelt birtok termőképességére következményeiben káros gazdálkodást folytat, vagy, hogy a szerződés feltétedéivel ellen-