László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

32 — Mt. 1533—1534. §§ — haszonbérlővel szemben nem szolgálhat. (C. 1766/1921. M. Tára I. 126.) Nincsen törvény vagy törvényerejű más jogszabály, mely megtiltaná, hogy a haszonbérleti szerződésekben a haszonbér természetben szolgáltatandó terményekben (pl. gabonában) köttessék ki. Az illető termény szabad forgalmának a haszonbár szolgáltatására megszabott határidő lejárta után bekövetkezett korlátozása nem zárja ki, hogy a haszonbérlő természetben való szolgáltatásra köteleztessék és nem lehet befolyással az ily marasztaló ítélet hatályosságára. (C. 1479/1921. M. Tára I. 125.) Földhaszonbérleteknél a szerződő felek célja csakis az lehet, hogy a föld hozadéka a földnek gondos, rendes és okszerű megmívelésével biztosíttassák, de emellett a földnek termelőképessége a haszonbérleti idő lejárta utáni időre is fenntartassák és a földnek úgynevezett kiuzsorázása megelőztessék. Az ennek a célnak megfelelő gazdálkodás pedig feltételezi azt, hogy a haszonbérlő élő és holt felszereléssel rendelkezzék és élő felszerelését magán és haszonbérleti tárgyán tartsa. Az okszerű gazdálkodás folytatásához szükséges felszerelés hiánya azonban csakis abban az esetben szolgálhat a haszonbérleti szerződés felbontásának okául, ha a haszonbérlő a felszerelést a haszonbérlet tárgyán megfelelően elhelyezhette volna, (C. 583/1921. M. Tára I. 89.) Valamely bérlemény egységes haszonbérbe vétele iránt szerződő több haszonbérlőtársak a haszonbéri szerződés feltételeinek betartása tekintetében más megállapodás hiányában a haszonbérbeadóval szemben akkor is egyetemlegesen felelősek, ha az egyetemleges kötelezettség a szerződésben ki nem köttetett; az egyetemleges kötelezettségből pedig következik, hogy a haszonbérlőtársak valamelyikének szerződésellenes cselekményéből törvényes szabály vagy a létesült megállapodásnál fogva beálló jogkövetkezmények az összes haszonbérlőtársak terhére esnek. (E. H. 138. sz. 612/1904.) Ha a haszonbérlet több haszonbérlőt együttesen és osztatlanul illet, a haszonbérleti szerződés megszüntetése csak egységesen, tehát az összes haszonbérlőtársak meghallgatásával dönthető el. (C. 105/1910. Gr. II. 1345.) A haszonbérlő arra az esetre, ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év befejezte, illetve a termés beszedése előtt az ő hibájából megszűnik, a haszonbérelt ingatlanon termelt gyümölcsökhöz való jogát elveszti és csakis hasznos befektetéseinek megtérítéséhez van igénye. Ez a jogszabály a feles bérleti szerződés esetére is alkalmazandó. (C. 491/1920. Mj Dt. XIII. 75.) Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb kir. haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő köteles vi-