László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Utépitö munkások — 183 rendelkezésével, a körülmények mérlegelésével meghatározott időre kizárandó. A kizáró rendelet a hivatalos lapban és a szükséghez képest más lapban is közzéteendő. 30. §, A munkahelyen a munkások élelmezése céljából létesült alkalmi vállalat tulajdonosa (kantinos) köteles az eladásra szánt étel- és italneműek árjegyzékét az elsőfokú iparhatósághoz az üzlet megkezdése előtt, azután pedig havonként bemutatni. Ha az elsőfokú iparhatóság a hozzáérkezett panaszokból arról győződik meg, hogy a vállalat tulajdonosa akár a kiszolgáltatott áruk minősége, akár a követelt árak magassága által a munkások hátrányára visszaéléseket követ el s azokat a megintés dacára sem szünteti meg: köteles erről az illetékes közigazgatási bizottságnak indokolt jelentést tenni a végből, hogy ez az illetékes pénzügyigazgatóságot az italmérési engedély elvonására felhívhassa. (1899:XXV. tc. 15. 3. §. 2.) ÖTÖDIK FEJEZET. Büntető határozatok. 31. §. Amennyiben ez a törvény ellenkező rendelkezéseket nem tartalmaz, az 1879 : XL, tc. általános határozatai és az 1898 : II. tc, 68. §-ának rendelkezései a jelen törvény által megállapított kíhágásí ügyekben is alkalmazandók. Az 1898 : II. tc. 65., 66., 69., 70. §§-ai a jelen törvény hatálya alá tartozó munká sokra és napszámosokra is kiterjednek. 32. §. Kihágást követ el és nyolc napig terjedhető elzárással s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó (megbízott), aki ennek a törvénynek 17., 18., 19., 20. ^-aiban foglalt rendelkezéseit, vagy tilalmait megszegi. Kihágást követ el s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó (megbízott), aki;