László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Gazdasági cseléd — 131 Annak, aki cselédnek beszegődött, a szolgálati idő alatt, az elbocsátó bizonyítvány kiadása előtt (40., 42., 43., 53. §), a gazda beleegyezése nélkül, útlevelet kiállítani nem szabad; a kiállított útlevelet a cselédnek csak a szolgálati viszony megszűnte után szaban kézbesíteni. Ez a szabály nem alkalmazandó azokra a kiskorúakra, akik szüleikkel együtt vándorolnak ki. A cseléd kérelmére a gazda meghallgatása után, fontos okok fenforgása esetén, a belügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg az útlevél kiadását a gazda beleegyezése nélkül is elrendelheti. Ha a cseléd beszegődésekor egy évnél hosszabb időre kötötte meg a szolgálati szerződést, az első szolgálati év elteltével az útlevél kiadása a harmadik bekezdésben megállapított szabály alapján meg nem tagadható. 6. §. A szolgálati szerződés megkötésekor köteles a gazda a cseléd szolgálati cselédkönyvét átvenni, ha pedig az még a cseléd előbbi gazdájánál lenne, köteles a gazda a cseléd részére az előbbi gazdától kiadott elbocsátó bizonyítványt (53. magához venni. (57. §.) 7. §. A gazdasági cseléddel kötött szerződés — ha máskép nincs kikötve a szerződésben — egy évre szól. (40. §.) Tilos és semmis a szolgálati szerződés, ha a szolgálati időt évek, hónapok, hetek vagy napok határozott számában kifejezni nem lehet. (57. §.) 8. §. Tilos és semmis az olyan megállapodás, amelynél fogva a cseléd családtagjának előzetesen egyezséggel megállapított, arányos, külön díjazás nélkül kellene valamely munkát vagy szolgáltatást teljesítenie (ú. n. robot, úrdolga, uzsora, dézsma, ingyen munka stb.). Tilos és semmis az olyan megállapodás is, amelynél fogva a cseléd család tagjai olyan időben, amikor szerződésük értelmében a gazdánál nem kötelesek dolgozni, a gazda hozzájárulása nélkül más9*