László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

132 — 1907:XLV. tc. 9—t4. §§ — nál munkát nem vállalhatnának. (46., 57. §.) A gazda és a cseléd családtagjai között a munkaszerződést külön kell megkötni; az ilyen munkaszerződések a gazda és a cseléd közötti jogviszonyt egyáltalában nem érintik. 9. §. Tilos és semmis az olyan előzetes megállapodás, amelynél fogva a cseléd előre kötelezné magát arra, hogy járandóságát egészben vagy részben a gazdának, a gazda családtagjának vagy bárki másnak eladja. Tilos és semmis az olyan megállapodás is, amely a gazdát, a gazda családtagját vagy bárki mást feljogosítaná arra, hogy a cseléd járandóságát egészben vagy részben szeszesitallal vagy bármivel is megválthassa. (57. §.) 10. §. Tilos és semmis a cselédet arra kötelezni, utasítani, hogy a cseléd a maga vagy családja részére bármit is a gazdánál vagy az általa megjelölt embernél, cégnél vásároljon, vagy bizonyos megjelölt embernél, cégnél ne vásároljon. (57. §.) 11. §. A szerződés megkötésekor netalán adott foglaló egyoldalú visszaadása nem szünteti meg a szerződés érvényét. A gazda a foglalót, ha más megállapodás nincsen, a cseléd bérébe betudhatja. 12. §. Amennyiben ez a törvény vagy a törvényhatóságnak e törvény alapján alkotott szabályrendelete ellenkező rendelkezést nem tartalmaz, a felek jogai s kötelességei tekintetében a magánjogi szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben valamely szerződési megállapodás mibenlétét nem lehet megállapítani, a gazdaság helyén vagy legközelebbi környékén követett szokás irányadó. HARMADIK FEJEZET. A szerződés teljesítéséről. 13. §. A szerződés megkötése után köteles a cse-