László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

130 — 1907:XLV. tc. 1—8. §§ — lédnek szegődtetni tilos s az ilyen szerződés semmis. (57. §.) ^ _ Tízenkét éven aluli kiskorúnak szolgálati cselédkönyvet adni nem szabad. Tizenkét éven felüli kiskorú részére szolgálati cselédkönyvet csak törvényes képviselőjének beleegyezésével lehet adni. A cselédkönyvet ilyen esetben a hatóság a törvényes képviselő kezébe adja. Ha a törvényes képviselő beleegyezését alapos ok nélkül megtagadja, azon esetben az 1877.-XX. tc. rendelkezései alkalmazandók. A szolgálati cselédkönyv előmutatásával történt beszegődés a gazdára nézve azt a jogi vélelmet állapítja meg, hogy a beszegődés a törvényes képviselő beleegyezésével történt. A kiskorú cseléd tízennyolcéves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. (46. §.) MÁSODIK FEJEZET A szolgálati szerződés megkötéséről 4. §. A szolgálati szerződés feltételeit a törvényes korlátok között a felek szabad egyezkedéssel állapítják meg. A szerződésnek a törvénnyel és törvényes jogkörben kibocsátott rendeletekkel ás szabályrendeletekkel ellenkező megállapodásai érvénytelenek. 5. §. A szolgálati szerződést írásban is, szóval is meg lehet kötni. A gazda, ha a szerződést szóval kötötték meg, köteles a cseléd kívánatára a megállapodásokról minden cselédnek külön-külön bérlevelet adni. (22., 57. §.) A törvényhatóság szabályrendeletben elrendelheti, hogy ha a szerződést szóval kötötték meg, a bériévé] kiadása minden esetben kötelező legyen, valamint elrendelheti azt is, hogy a gazdasági cselédnek a szolgálatba való belépését s a szolgálatból való kilépését a községi elöljáróságnál (rendőrkapitánynál) nyilvántartás végett bejelentse.