László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

Rögtöni hatályú felmondás — 103 — Az elbocsátásra jogos ok forog fenn, ha a segéd egy munkanapon át igazolatlanul szünetel. Az, hogy ezen szünetelés a kereskedő akarata ellenére történt, külön bizonyításra nem szorul, amennyiben minden igazolatlan munkaszünetelés a dolog természete szerint a főnök akarata ellenére történtnek tekintendő. (C. 996/1904.) A szövetkezeti vezérigazgató azonnali elbocsátására kellő ok forog fenn, ha ő tudott alantasának a szövetkezet érdekeit károsító üzelmeiről és azokat elnézi, valamint ,ha ő az egyesek által az alperes cégtől kért kölcsönök megszavaztatását a maga részére kikötött külön díjazástól tette függővé. (C. 600— 1904.) Felperes könyvelőjét szolgálatból csak a betegség okából több mint hat heti egyhuzamban való szünetelés után bocsátotta el; minthogy a szolgálat teljesítésére való képtelenség 6 hétnél tovább tartott, ez a körülmény a munkaadónak a szolgálati szerződés azonnali megszüntetésére jogos alapul szolgált, mert a szolgálati szerződés jogi természeténél fogva a szolgálatadót terhelő viszontszolgálat ellenkező kikötés vagy törvényes .intézkedés hiányában csak addig követelhető, míg a munkavállaló szolgálati kötelezettségének eleget tesz, vagy erre megfelelő képesség mellett kész. (Bp. T. 82/1905.) Lapszerkesztő rögtöni hatállyal elbocsátható, ha a lapban más személyek becsületének sértegetésével a lap szinvonalát leszállítja és ezzel a kiadónak erkölcsi és jogi érdekeit veszélyezteti. (C. 6991/1922. Gr. XVII. 545.) Felperes, ki mint az alperes gyárának teljhatalmú igazgatója és vegyésze volt alkalmazva, a gyárnak legjobb belátása, erélye és szakértelme szerint leendő vezetésére volt ugyan kötelezve, de az alperesnél teljesítendő volt kötelességek mellett netán fenmaradó szabad idejének <a gyárvezetés keretén kívül álló működésre fordításától egyedül az esetben volna eltiltottnak tekinthető, ha a közte és alperes közt létrejött szolgálati szerződésben világosan kiköttetett volna, hogy felperes összes idejét és tevékenységét kizárólag csak alperes gyárának szentelni tartozik. Ily kikötés azonban a szolgálatba lépést megelőző levelezésben, mely ez esetben a szerződés helyét pótolja nem foglaltatik; másrészt alperes adatot sem szolgáltatott arra nézve, annál kevésbé bizonyította azt, hogy felperes az ő (alperes) gyárának igazgatása körül oly mulasztást vagy kötelességszegést követett volna el, mely alperes gyárüzletére vagyoni hátrányt okozott, sőt nem is állította, hogy felperest igazgatói teendőinek pontosabb végzésére felhívta, avagy a gyárvezetésen kívüli működéstől eltiltotta volna. Ebből kifolyólag mindazok a ténykedések, melyeket az alsóbb bíróságok beigazoltnak mondanak, összeségükben sem tekinthetők olyanoknak, melyek miatt alperes felperest szolgálatából felmondás nélkül elbocsátani, illetve a kikötött s alperes által be is tartott három