László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

94 - Ml. 1570. § — tés nélkül nem szolgálhat okul arra, hogy a másik szerződő féí, a szerződést egyoldalúan megszüntesse s igy az a szerződő fél, aki a szerződésben kikötött ok nélkül az olyan szerződést idő előtt egyoldalúan megszünteti, a másik szerződő félnek az azzal okozott kárt megtéríteni, illetve annak fejében a hátralevő szerződési időre a szerződésileg kikötött működésií díjat megfizetni köteles. (C. 382/1898.) A felperes és alperes között megkötött szolgálati szerződésnek az a kikötése, amellyel az alperes eltiltotott attól, hogy a szolgálati viszonynak megszűnte után is még egy évi időtartamon belül a felperes üzletével hasonló üzlettel ne foglalkozzék, az iparszerü foglalkozást kizárólag egy meghatározott iparágra nézve és e tekintetben is csak bizonyos, aránylag rövidebb időtartamra korlátoltatván, az nem képezi az iparszabadságnak olyan megszorítását, mely magát a közérdeket is sérthetné, e szerint az ezen tilalom áthágásának következményeire nézve felek között létrejött megállapodás is érvényesnek tartandó, következőleg az ennek megszegése esetére kikötött kötbért a felperes a szerződésszegő alperes irányában érvényesíteni jogosítva van. (C. 2430/1892.) , A jogtalan elbocsátás az alkalmazottnak teljes kártalanítására való kötelezettséget von maga után. Az elbocsátott alkalmazottra a szolgálatból jogtalanul történt elbocsátása által hárult kárnak egyenértékét a főnök által igénybe nem vett szolgálat értéke, vagyis az alkalmazottnak a szerződési időtartamra járó fizetés képezi. Az alkalmazott tehát ennek kiszolgáltatását főnökétől a szolgálati szerződés egész időtartamára mindaddig jogosan követelheti, amíg az alkalmazottra a jogtalan elbocsátásból hárult vagyoni hátrány meg nem .szűnik, jelesül amíg a szerződésnek megfelelő díjazással másutt alkalmazást nem kap, vagy ily alkalmazásit saját hibájából vissza nem utasít. (C. 1472/1901.) Ha valamely vállalat szolgálati rendtartása szerint a véglegesen alkalmazott terhére valamely felmondási ok, akár fegyelmi, akár szolgálati úton megállapítható, az esetben ha a munkaadó a fegyelmi úton kívánja a felmondási okot megállapítani, fegyelmi határozat csakis a fegyelmi eljárásra nézve előírt szabályok pontos betartásával alkotható meg. A szolgálati szabályzatnak az a rendelkezése, hogy a végleges alkalmazottaknak a szolgálat csak azon előfeltétel mellett mondható fel, ha az alkalmazottaknak alkalmatlan volta előzően fegyelmi szolgálati úton megállapítást nyert, a végleges alkalmazottakra nézve az intézményes biztosíték jelentőségével is bir, — a bíróság tehát annak a vizsgálatába és megállapításába, hogy felperes irányában az elbocsátás idején a szabályzati felmondási ok íeníorgott-e vagy sem, bele nem bocsátkozhatik. (C. 39/1906.) Ha a szolgálati szerződésben 'lei volt kötve, hogy a munkaadó azt háború, politikai zavarok és más, a közjólétet fenyegető