László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Szolgálati viszony felmondása — 95 események bekövetkezte esetén a munkavállaló szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül, 14 napi felmondás mellett feltétlenül felbonthatja, akkor ezzel a jogával abban az esetben is élhet, ha üzemét az említett események ellenére is folytatja. (C. 1953/1920.) Felperes alperes két leánya mellé nevelőnőnek egy évre köteleződött Ezen egy évi kötelezettség joghatálya mindkét szerződő félre egyenlően terjed ki, mert ez magából a kétoldalú szerződés jogi természetéből következik. Alperes azt vitatja, hogy felperes rögtöni elbocsátására jogosítva volt, mert alperes oly kóros állapotban volt, mely elbocsátását orvosi szempontból kötelességévé tette. Az erre fektetett alperesi védelem azonban alappal nem bír, mert nincs elfogadható bizonyíték arra, hogy felperes valami ragályos és undorító betegségben szenvedett volna. Ezek szerint bizonyítva van, hogy alperes a létrejött szerződés ellenére felperest minden törvényes alap nélkül mozdította el nevelői állásától. Ily helyzetben alperes kártérítéssel tartozik felperesnek, amely a fenforgó esetben, tekintettel felperes magasabb képzettséget igénylő állására is, felperes egész évre szerződésileg kötelezett fizetésében és az ellátásnak megfelelő egyenértékben volt megállapítandó. (C. 7452/1889.) Minthogy egy magánnevelőnek felvétele vidéken és a házba rendszerint egy évre történik, okszerűleg azt kell elfogadni, hogy felperes is egy évre vétetett fel. Alperesek beösmerték, hogy felperest minden felmondás nélkül bocsájtották el, ugyanezért felperest a három havi fizetés jogosan megilleti. Alperesek azzal védekeztek, hogy gyermekeik súlyos betegek voltak és nem tanulhattak, de ez még törvényes okul nem szolgál arra, hogy egy házitanítónak állása felmondassék és jelesen három havi illetménye megvonassák. Illetékes ellátás csak a tettleges szolgálattal kapcsolatos javadalmat képez és így a felmondási időre, miután felperes ily szolgálatot eltávozása után alpereseknél nem tett, nem igényelhet. (C. 6972/1885.) A bíróság a peres felek közt folytatott levelezésből és abból a köztudomású tényből, hogy a nevelőnőket a nevelés és tanítás sikeressége céljából rendszerint legalább egy évi időtartamra szokásos alkalmazni, megállapítja, hogy a nevelőnő alkalmaztatása legalább is 1 évi időtartamra terveztetett, s így ellenkező megállapodás hiányában az alkalmazó jogos indok nélkül azt egyoldalúkig fel nem bonthatja, s ha ezt teszi, úgy kártérítéssel tartozik, amelynek az elvesztett fizetés és természetbeni lakás és ellátás egyenértéke a másutt szerzett fizetés és eltartás levonásával felel meg. (C. 7365/1905.) 1571. §. Fel lehet mondani: napibérrel díjazott szolgálatot bármikor egyik napról a másikra;