László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)
— Szolgálati viszony felmondása — 93 szerződés felbontható, de annak magában véve még a szerződést megszüntető hatálya nincsen. (C. 48/1897.) Érvényes az a megállapodás, hogy a munkaadó magát hosszabb időre leköti, ellenben az alkalmazott javára a felmondási jog ezen időn belül is fentartatik. (C, 1405/1916.) Érvényes a rövidebb felmondási idő, ha az mindkét féllel szemben egyaránt kiköttetett. (C. 728/1922.) Sem a felmondási időt az alkalmazott hátrányára a törvényesnél rövidebb időben megállapító (gyógyszerészi) kollektív szerződésre, sem ily jogszokásra nem lehet hivatkozni. (Bp. T. 4600/1921.) A felmondáskor a felek a törvényesnél rövidebb felmondási időben megállapodhatnak. (C. 6252/1922.) Az a kikötés nem bír joghatállyal, hogy a főnök bármikor, az alkalmazott ellenben öt évig fel nem mondhat, (E. H. 320. sz. 123/1913.) A munkaadónak a szolgálatra kötelezett irányában a szerződést megszüntetni joga van ugyan, de tartozik, utóbbit a szerződés nemteljesítéséből származó kárigényekre nézve kárpótolni. A szolgálatra kötelezett tehát ilyen esetben nem követelheti a szerződés teljesítését, hanem csakis esetleges kárigényeit érvényesítheti. Ebből az okból elutasítandó a kereset, ha a szerződés teljesítésére irányul és sem kárigényeket nem érvényesít, sem a kárigény megállapításának alapjául szolgáló adatok és bizonyítékok elő nem terjesztettek. (C. 446/1899.) Ha a munkás a szerződésben kikötött idő alatt a munkaadó rendelkezésére áll, s amiatt munkaerejét máshol nem értékesítheti, munkadíjat akkor is .követelhet, ha a munkaadó őt nem foglalkoztatja. (Bp. T. 3371/1915.) Ha a szerződésben a szolgálati viszony azonnali megszűntetésének feltételéül a sikkasztás is kiköttetett, úgy ez alatt nem a büntetőjogi beszámítás alá eső sikkasztás, hanem oly cselekmény értendő, amely abból áll, hogy az alkalmazott őt meg nem illető jövedelmeket beszed, anélkül, hogy azokat nyomban a szolgálatadónak átszolgáltatná. (C. 551/1900.) Habár a szerződésben foglalt az a feltétel, hogy abban az esetben, ha a szolgálatadó az üzletet szolgálati szerződésíben kikötött idő lejárata előtt eladná, a szerződés megszűnik, csak a per folyamán következett be, ez a szerződés megszüntetésére irányuló perben ép úgy veendő figyelembe, mint amikor egy követelés lejárta csak az ítélet meghozatala előtt következik be. (C. 551/1905.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az olyan szerződésnél, amely személyesen teljesítendő működés iránt meghatározott időre köttetett és amely szerződésben a szerződés egyoldalú felbonthatóságának, úgyszintén a szerződésszegések egyéb megtorlásának módozatai külön-külön szabálvozva vannak, a szerződés piiszta megszegése magában véve, külön kikö-