László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

86 — Mt. 1559—1561. §§ — meg, hogy a irai súlyos gazdasági .helyzet terheit mind a két félnek kell viselnie és hogy a szolgáltatás az adós vagyoni helyzetének veszélyeztetése nélkül a méltányosság követelményeinek megfeleljen. (C. 247/1925. Mj. Dt. XVII. 32.) Nyugdíj részletek átértékelése irénti követelés késedelmes érvényesítése esetéiben a jogosult a kereset beadását megelőző díjrészletek átértékelését nem követelheti. (5915/1925. Mj. Dt. XVIII. 33.) 3. A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogok. 1559. §. A munkavállaló nem veszti el jogát a munkabérre azzal, ha a munkaadó a szolgálatok elfogadásával késlekedik, vagy ha a szolgálatok teljesítése oly véletlen eset következtében válik leheletlenné, amely a munkaadó személyében vagy érdekkörében áll elő. Ily esetben azonban a munkabérbe be kell tudni azt, amit a munkavállaló a szolgálatot akadályozó körülmény következtében költségben megtakarít és amit felszabadult munkaerejének értékesítésével egyébként szerez vagy nehézség nélkül szerezhetne. Megfelel a Bsz. 1310, a Kj. 604. §-ának. I. A színház a szerződtetett művésznek művészi készültségei bemutatására nyilvános felléptetéssel alkalmat adni nem köteles. — II. A határozott időtartamra kötött szerződés az időtartam elteltével megszűnik. Az a körülmény, hogy a szerződés meghosszabbíttatott, nem állapít meg felmondási kötelezettséget. (C. 2173/1911. Gr. XIV. 312.) A fílmvállalat, amely a szinész filmmüvészi tevékenységét hosszabb időre kizárólag a maga részére lekötötte, köteles a művész jogos érdekeinek biztosítására a filmszerepek lejátszására olyan előkészületeket tenni, amelyekkel alkalmat nyújthat a kikötött számú filmek lejátszására. (C 2710/1921. Gr. XVII. 525.) A munkavállaló nem veszti el a munkadíjhoz való jogát azzal, ha a munkaadó nem fogadja el a szolgálatát. Ámde ily esetben a munkaadó a tartozásába mindazt beszámíthatja, amit a munkavállaló munkaerejének egyébkénti értékesítése által szerez vagy nehézség nélkül szerezhetne (C. 7212/1925. Mj. Dt. XIX. 104.) 1560. §. A munkavállaló nem veszti el jogát a munkabérre azzal, ha saját személyében beálló okból,