László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
— Semmis szerződés — 51 hivatkozhatik, ha a semmisségtől függő jogait a sértett fél érvényesítette. , A sértett fél részére a szerződés alapján ellene indított perben a bíróság hivatalból ügygondnokot rendel, ha úgy találja, hogy a sértett fél még mindig annak a körülménynek a hatása alatt áll, amelyet a sérelmet okozó fél a szerződés kötésénél kihasznált. Megfelel a Bsz. 751., a Kj. 30. §-ának. Amennyiben az ügyvéd >felével jogügyletet köt s erészben hivatása körében felét károsan befolyásolja, az ilyen ügylet — mint meg nem engedett, jogilag nem védhető befolyás eredménye — érvénytelennek tekintendő. Ez az érvénytelenség a jelzett ügylet sajátlagosságánál togva rendszerint befolyásolja s determinálja az ügyletnek esetleg későbben bekövetkezett jóváhagyását is, minélfogva az ilyen ügylet /rendszerint utólagos jóváhagyás, illetve megerősítés útján sem válik érvényessé. Az ügyvéd az ügyvédi rendtartásban meghatározott esetek kivételével nincsen elzárva attól, hogy az általa képviselt ügyben jogügyletet kössön felével és csak arra van ikötelezve, hogy szaktudását és bizalmi állását felének .kárára 'ki ine használja. (C. 1762/1920.) A jó erkölcsökbe ütközik és semmis az oly szerződés, amelyben az egyilk fél a másik félnek szorultságát felhasználva, az általa vállalt szolgáltatással arányban nem álló és a másik fél tetemes károsodását előidézni alkalmas ellenszolgáltatást köt ki a maga irészére. (C. 1712/1919.) Ha az egyik fél visszaél a másik félnek előtte tudvalevő szellemi alárendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdaságii helyzetével: a sértett fél illetéktelen befolyásolás címén akár a szerződés felbontását, akár pedig azt .követelhetihogy a másik fél elégítse ki őt a szerződés kötésével elérni kívánt, de megsértett gazdasági érdeke erejéig. (C. 2908/1920.) Hatálytalanítható az a szerződés, amellyel valaki másnak a tapasztalatlanságát, könnyelműségét, értelmi vagy jellembeli gyöngeségét, függő vagy szorult helyzetét kihasználva a maga vagy harmadik személy részére, a másik fél tetemes .kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez meg. (C. 548/1927.) 978. §,. Játékból vagy fogadásból eredő követelést bírói úton nem lehet érvényesíteni. Az önkéntes teljesítés hatályos. Ugyanez áll az olyan követelésre, amely onnan ered, hogy harmadik személy játékból vagy fogadás4*