László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

48 — Mt. 973. § átruházás a megkárosított hitelezővel szemben még abban az. esetben is hatálytalan, ha az átruházás visszterhes volt ugyan, de a vi&szteherként jelentkező vételár nem a megkárosított hitelező ikövetelésére fordíttatott, — II. A harmadik személy, akire az adós hitelezőjének megkárosítására irányuló célzattal vagyonát átruházta, tűrni tartozik, hogy a reá ruházott vagyonból az adósnak hitelezője követelésére nézve magát végrehajtás útján kielégíthesse, egyéb vagyonával csak abban az esetben tartozik a reá ruházott -vagyonérték erejéig felelősséggel,, ha a reá ruházott vagyont elidegeníti, vagy annyira megterheli, hogy abból a hitelező követelését ki nem elégítheti. — "III. Ellenben az átruházás hatálytalanítása iránt folyamatba tett ipérben a pernyertes hitelező felperesnek okozott periköltségért és az ezzel egy tekintet alá eső egyéb költségért az átruházott vagyonban részesülő félként perben álló alperes egész vagyonával felelős. (C. 6801/1916.) I, Az adós és harmadik személy között létesült, a hitelező megkárosítását célzó, ennek követelése elől a kielégítési alapot elvonó 'vagyonátruházás a megkárosított hitelezővel szemben hatálytalan még akkor is, ha az átruházás visszterhes, amenynyiben a vételár nem a megkárosított hitelező követelésére fordíttatott. Ebben az esetben a rosszhiszemű vagyonszerző a hitelező követeléseért az adóstól szerzett vagyonértéke erejéig felelős. (C. 8197/1915.) Aki az adóssal a hitelező megkárosítására csalárdul összejátszik, az elvont vagyon értéke erejéig saját vagyonával is felel és pedig -abban az esetben is, ha az adósnak maradt még vagyona. (C. 7635/1916.) Az adós részéről hitelezői megkárosítása céljából kötött átruházási jogügyletet az átruházó hitelezője akkor is megtámadhatja, ha követelésére nézve más fizetőiképes egyetemleges adósa is van. (C. 2402/1917.) A kizsákmányoló ügylet (midőn az egyik fél könnyelműségből vagy szorult helyzetben vállal kötelezettséget, s midőn a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság van) érvénytelen. (C. 731/1925. Mlj. Dt. XVIII. 81.) Hatálytalanítható az a szerződés, amellyel valaki másnak a tapasztalatlanságát, könnyelműségét, értelmi vagy jellembeli gyöngeségét, iüggő vagy szorult helyzetét kihasználva a maga vagy harmadik személy részére, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez meg. (C. 548/1927. Mj. Dt. XX. 81.) Alperes — ki egyidőben már tékozlás miatt gondnokság alatt is állott — az okirat kiállítása idején a saját és családja fentartásához szükséges vagyonnal, jövedelemmel nem rendelkezett, a felperes eltartására volt rászorulva, minden reményét csakis a felperes anyagi támogatásával megindítható örökösödési perre alapította, nyilvánvalóan szorult anyagi helyzetében<