László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Jóerkölcsbe ütköző szerződés — 49 vagyoni kötelezettségeik vállalására könnyelmű hajlamánál fogva kötelezte el örökségének 4%-át azon a címen, hogy felperes őt ,,jelentékeny anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette". A felperes által eszközölt anyagi támogatás és egyéb tevékenység, valamint az alperes által kötelezett ellenszolgáltatás között azonban feltűnő aránytalanság van, amely kötelezettségvállalás alapján felperes, -miután az alperes szorult anyagi helyzetét ismerte, jogokat nem érvényesíthet. (C. 658/'1926, J. H. I. 808.) Oly esetben, midőn valamely szerződésszerű megállapodás a jó erkölcsökbe ütköző volta miatt inem részesülhet bírói oltalomban, a megállapodás előtti állapot állítandó helyre (E. H. 458. sz. 6576/1916.) Jó erikölcsökbe ütköző ügylet alapján adott szolgáltatás visszakövetelhető annyiban, amennyiben annak megtartása a másik fél részéről ifenf orgó ikörülmények között a felperes hibás volta mellett is méltánytalannak mutatkozik. (C. 1919/1920.) Az erkölcstelen célzatú szerződésből származtatott, a teljesített szolgáltatás visszakövetelésére irányuló kereset annyiban részesül bírói jogvédelemben, amennyiben az egyik /fél által a másik fél részére teljesített szolgáltatás megtartásával a másik ifél jogtalanul gazdagodnék. (C. 106/1921.) A kir. Kúriának mindinkább állandósuló joggyakorlata értelmében, az oly ügyletnél, ahol nemcsak a szolgáltatás elfogadása, de annak nyújtása is törvényellenes, vagyis mikor kétoldalú turpis causa forog fenn: a szolgáltató fél a saját vétkessége vagy erkölcstelensége mellett is visszakövetelheti az alaptalan gazdagodás elvei szerint az általa teljesített szolgáltatást. Ez az elv azonban nem alkalmazható oly ügyletekre, melyek erkölcstelensége, minden helyes erkölcsi érzék szerint mindenki előtt annyira nyilvánvaló és súlyos, hogy az általános és mindenkori közerkölcsi felfogás sem tűri meg azt, hogy a ifél viszszakövetelhesse az olyan szolgáltatást, amelyet a másik félnek erkölcstelen cselekmény elkövetéséért jutalmul ad. (C. 164/1922). A bírói gyakorlat értelmében az előző állapot helyreállításának kötelezettsége a feleket a jó erkölcsökbe ütköző ügyleteknél is terheli. Az előbbeni állapot helyreállítása pedig csak úgy történik meg, ha a visszatérítésre kötelezett — pénztartozásáról lévén szó — a kapott összeget abban az értékben téríti vissza, amilyen értékben Ikapta, Ami pedig az átértékelés mérvét illeti: igaz ugyan, hogy ennek az előbbi állapot helyreállítása mellett elvileg teljes mértékben volna helye, azonban a m. kir. Kúria csak részleges átértékelést talált méltányosnak. (C. 2097/1925.) 974. §>. Sémmis az oly szerződés, amellyel valaki jövőbeli vagyonának vagy ily vagyon hányadrészének Dr. Szende Péfer Pál: Köíelmi jog 4