László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Jóerkölcsbe ütköző szerződés — 47 gyául szolgáló ház tulajdonosának megbízóit ja, hanem tudomásuk volt azoikról a ténykörülményekről is, amelyek következtében az 50,000.000 korona készpénzösszeg fizetésének felperes részéről történt kikötése a jóerkölesökbe ütközik és így az adott esetben kétoldalú tilosság, vagyis oly ügylet forog fenn, amely nemcsak a felperesi, hanem az alperesek részéről is a jó erkölcsökkel ellentlétben áll, tehát mindkét fél szempontjából tilos és semmis ügylet és így az adott érték vissza nem követelhető (PJE. 1927. évi.) A hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, amelyek az ő kijátszására köttettek, per útján megtámadni ós a dolog természete szerint a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése céljából azt a harmadik személyt is perbe vonni, ki a megtámadott jogügyletben mint jogszerző fél résztvett. Ha a színlelt jogügylet ingatlan átruházásából áll, a hitelező oly célból, hogy követelése az átruházott ingatlanból kielégíttethessék, a keresetet arra tartozik irányítani, hogy az új tkvi tulajdonos annak tűrésére köteleztessék, hogy a felp. hitelező az ingatlanra kielégítési végrehajtást vezethessen. Emellett a hitelező megtámadási keresetének útjában nem áll a tik. rdts. 148. 4-ának az a rendelkezése, mely szerint törlési keresetet csak a jóhiszemű jogszerzőt védi, kijátszás esetében a tkvi bejegyzés a rosszakaratból (in fraudem creditoris) elkövetett károsítást törvényes eljárássá nem teszi. (C. 1231/1897. Oly esetben, midőn az adós harmadik személyre átruházza és a hitelező az ilykép átruházott vagyonra nézve oly helyzetbe jut, hogy azt végrehajtás utján lefoglalhatja, a hitelező az átruházási jogügylet megtámadását kifogás utján is érvényesítheti az esetben, ha ez által kielégítési jogában megkárosíttatott, mire nézve előfeltétel az, hogy az átruházás által a hitelező elől a vagyon elvonassék és hogy a megkárosítási szándékról az átruházást nyert szerző fél is tudomással bírjon, amely utóbbira nézve elfogadott jogszabály szerint az a vélelem forog fenn, hogy ha az átruházás közeli rokonok vagy házastársak között történik, az átvevő fél az átruházó fél kijátszási szándékáról tudomással birt, amelynek ellenkezőjét tehát az átvevő félnek kell bizonyítani. (C. 213/1898.) Fennáll a vélelem, hogy alperes akkor, amikor a neje részére ideiglenes nőtartásban marasztalt testvére a vagyonát reá átruházta, mint testvér az átruházó testvérének kijátszási szándékáról tudott. (C. 320/1905.) Az ügyvédnek az az eljárása, hogy valamely előtte tudvalevő színlelt követelésnek a bíróság előtt érvényesítésére magát eszközül felhasználtatja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásben teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt követelést nem érvényesíthet. (C. 1662/1904.) I. A hitelező megkárosításának célzatával létesült vagyon-