László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

46 — Mt. 973. § — kölcslelen megállapodást, melynek folytán az érvényesíthető nem volna. A szerződés be nem tartása, az abból származó kár megtérítésének kötelezettségét megállapítja. (C. 4606/1897.) Az olyan szerződésből, amelyben egyik fél a másik irányában arra vállal kötelezettséget, hogy bizonyos meghatározott területen, meghatározott időtartamon át versenyvállalatot nem fog nyitni, bírói úton érvényesíthető igény alapjául szolgáló kötelem származik s az ezen kötelezettség betartásának feltétele alatt kikötött ellenértéket a jogosított a kötelezettől követelheti. (C. 123/1899.) A feleknek ama kikötése, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésben olyan keresk. cikket tartani és elárusítani, mint a másiknak, nem tekinthető semmisnek és érvénytelennek, mert a kikötés a felek üzleti érdekét védelmezi egymással szemben, tehát érvényes szerződés tárgya lehet s sem a szabad verseny korlátozására, sem a vevőközönség kárvallására irányuló .kikötésnek nem miinősíthető. (C. 6630/1898.) Az a megállapodás, hogy a vasút kiépítésére vállalkozó még a nyilvános versenytárgyalás előtt anra kötelezte magát, hogy versenytársainajk, ha az ő ajánlatát fogadják el, csupán azért, hogy a vállalatokból kilépnek, meghatározott összeget fizet, jogilag nem egyéb, mint a versenytárgyalás eredményének csökkentésére közreműködés vagyoni előny Ígérete és elfogadása által, ami törvény által tiltott és egyszersmind a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény, miért is az abból eredő vagyoni igény bírói úton nem érvényesíthető. (C. 455/1902.) Már magában véve az a szándék, mely szerint a forgalmi ár meghatározására irányuló megállapodás a termelő- és illetve a fogyasztó, szóval a nagyközönség megrövidítésére irányuló célzattal létesül, megfosztja az ilyen megállapodásokat jogi érvényüktől s maga az árcsökkenés vagy áremelés puszta lehetősége is elég arra, hogy a kartellszerű megállapodást semmisnek kelljen tekinteni. (C. 666/1904.) Az üzleti tisztességbe és a fogyasztó közönség érdekeibe ütköző reklám, turpis causa, (C, 568/1899.) A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, — amint ezt a m. kir, Curia a Polgárjogi Határozatok 150. száma alatt felvett 293/1906. számú elvi jelentőségű határozatában is kimondotta, — hogy az, aki más ügyének az ellátására vállalkozik, attól a harmadik, kivel a megbízásából kifolyóan a megbízó érdekében ügyletet kíván létesíteni, a maga részére jutalmat, vagy egyéb előnyt megbízójának tudta és hozzájárulása nélkül ki nem köthet és amennyiben ezt mégis megteszi, ez a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik, tehát az erre vonatkozóan kötött szerződés a jó erkölcsökbe ütközik és így, mint semmis jogügylet, bíróilag nem érvényesíthető. Alperesek nemcsak azt tudták, hogy feleperes a vétel tár-