László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Jóerkölesbe ütköző szerződés — 45 szege bíróság előtt nem követelhető. (C. 905/1910. Gr. II. 238.) A jó erkölcsökbe nem ütközik a főszolgabírónak az a közvetítő tevékenysége, amellyel mint magánszemély járásában kőszénkutatási jogosítványok megszerzését megbízója részére lehetővé tette. (C. 2011/1918.) Nem engedhető meg, hogy a községi jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsen, amely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért azt az ügyletet, amellyel a jegyző harmadik személytől díjazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a bíróság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. (C. 559/4909. Gr. II. 240/41.) Nem ütközik jó erkölcsökbe, ha községi jegyző a községi lakósdknak harmadik személlyel kötendő szerződéseinek a községbeli szerződő feleik előtt való felolvasásáért, telekkönyvi bekebelezések kieszközléséért, az ehhez szükséges adatok beszerzéséért a harmadik személlyel szemben díjazást köt ki. (C. 1186/1910. Gr. XIII. 345.) Tilos az oly szerződés, mellyel valaki életjáradék fizetésére kötelezi magát a postamester részére, arra az esetre, ha ez állásáról lemond és a postamesterséget az életjáradékot ígérő fél nyeri el. (C. 258/1910. Gr. XIII. 346.) A kereset alapjául szolgáló A. a. szerződés van irányozva, hogy az azt aláirt géptulajdonosak cséplőgépeiknek használatát a gazdaközönség részére csak bizonyos korlátozó feltételek mellett engedjék át. Minthogy pedig az abban foglalt feltételek a gazdaközönség érdekeit biztosító szabad versenyt kizárják; minthogy továbbá az érintett szerződés a gazdaközönség megkárosítására irányul s ekként az nemcsak az ipar szabad gyakorlásába, de egyszersmind az erkölcsi fogalmakba is ütközik: ennélfogva az érintett szerződés a bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. (C. 8377/1893.) Feleknek azok a kikötései, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésben olyan kereskedelmi cikkeket tartani és illetőleg elárusítani, mint a minőket a másik tart és elárusít, nem tekinthetők semmiseknek és érvényteleneknek, mert a kikötéseik a szerződő feleknek üzleti érdekeit védelmezik egymással szemben tehát érvényes szerződés tárgyát képezhetik s sem a szabad verseny korlátozására, sem a vevőközönség károsodására irányuló kikötéseiknek nem minősíthetők. (C. 6630/1898.) Alperes mint eladó, egy vendéglőt összes felszerelésével eladott vevőnek és a szerződés szerint arra kötelezte magát, hogy a szerződés keltétől számított 3 éven keresztül abban a városiban, hol a vendéglő van, vendéglői, kávéházi, vagy Atalmérésii üzletet folytatni nem fog. Ez a kikötés nem képez oly er-