László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

44 — Mt. 973. § — nul hosszú időre kötött szerződést sem az abban résztvevők, sem a közösségbe ütközőnek nem lehet ellentétesnek és a jó erkölcsökbe ütközőnek tekinteni. Ez a szerződés, bár az állami és a városi munkákra is kitér jesztetett, az 1879. évi XL. tc. 128. §-ába nem ütközik. Nem teszi érvénytelenné a szerződést az 1884:XVII. tc. 162. §-a alapján az a körülmény sem, hogy a munkások és a munlkaadók közötti érdéksúrlódások esetére végső esetben a munkazárlat szervezését is megállapítjia. (C. 363/.1911. Gr. XIV. 271.) A társas vállalkozásnak nem előfeltétele, hogy ahhoz a társak mindegyike tőkével vagy munkával járuljon, mert a társasviszony alapjánaík és részleteinek meghatározása kizáróan a szerződő felék megegyezésétől függ; felperes hitelének igénybevételével tette lehetővé az alperes vállalkozását, azzal pedig nagy értékkel járult a társasviszony létrejöttéhez és ennek következtében uzsorás jellegű ügyletről nem lehet szó. (C. 17/1911. Gr. XIII. 347.) A célzatánál fogva a közerkölcsökbe ütköző és átadással teljesedésbe ment szerződés érvénytelenítését nem követelheti az a vagyonátruházó fél, aki a szerződést az erkölcstelen cél megvalósítása erdőkében kötötte és teljesítette. (C. 1766/1911. Gr. XIII. 353.) „Turpis causa" okából akkor támadható meg a jogügylet, ha ennek tartalma vagy célja erkölcsi törvényekbe ütközik; az ilyen összeütközés fenforgásának a megállapítására irányadó mindig a társadalom erkölcsi felfogása: ha a jogügylet tartalma vagy célja ebbe az erkölcsi felfogásba beleütközik, akkor az mint „contra bonos móres" kötött joigügylet megtámadható. (C. 4860/1911. Gr. XIV. 265.) Az ügyvédre nézve a kölcsön kieszközlése és az ezért járó díj kikötése, amennyiben azzal csupán egyes esetékben és nem üzletszerűleg foglalkozik, az ügyvédi rendtartás értelmében tiltott cselekményt nem képez. (C. 771/1911. Gr. XIV. 266.) Az ügyvéd a megbízói ellenifélnek ellentétes érdekei előmozdítására nem vállalkozhatik, ezért megbízói tudta és beleegyezése nélkül a maga részére díjat ki merni köthet, sem ily felajánlott jutalmat el nem fogadhat. (C. 4979/1911. Gr. XIV. 267.) Az ügyvédnek az a ténye, hogy teljesen vagyontalan és a balesetből kifolyóan alig munkaképes, tehát, a megélhetés és a családifentartása tékin tétében kizáróan a megítélt ós a legszükségesebbekhez szabott életjáradékra utalt ügyfelével szemben, az életjáradék 1U részét ügyvédi jutalomként az ügyfél haláláig terjedő időtartamra kikötötte, alkalmas arra, hogy az ügyvéd iránti tiszteletet és bizalmat megrendítse, s az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét aláássa és mint fegyelmi vétség érvényes kötelem alapjául nem szolgálhat. fC. 2781/1914. Gr. XVI. 729.) Gyógyszertári engedély kieszközléséért kötelezett díj ösz-