László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés alakja — 23 is foglaltatnak, amelyekre nézve érvényességük szempontjából a törvény bizonyos alakszerűséget is ír elő és ezt az okirat nélkülözi. Már pedig az okiratban foglalt az a rendelkezés, amely szerint a többi birtokból az összes gyermekek egyenlően osztozkodnak, az ajándékozással nincs oly szoros összefüggésben, hogy az előbbi rendelkezésnek esetleg érvénytelensége, az utóbbi jogügyletnek érvénytelenségét vonná mag után. (C. 6731/1925. PJE. 1926, évf.) Az ügyvéd részére adott megbízásnak ennek okiratba foglalása nem érvényességi kelléke s abban az esetben is, amikor a megbízás okiratba foglaltatik, az rendszerint csak a megbízási viszonynak a hatóságok előtti igazolására szolgál. (C. 58/1923. M. Tára V. 13.) Olyan esetben, amikor a törvény a felek jogügyleti akaratnyilvánításának érvényét bizonyos alakszerűséghez köti, az ilyen alakszerűség mellőzésével létrejött jogügylet eredetileg érvénytelen. (C. 962/1921. M. Tára II. 117.) Ingatlan elidegenítésére szóló meghatalmazás érvényességéhez — törvényben errenézve kifejezett rendelkezésit tartalmazó esetek kivételével — a meghatalmazási ügyletnek okiratba foglalása nem szükséges, (C. 607/1923. M. Tára V. 8.) Ha az adásvevési ügyletre nézve írásbeli szerződés kiállítása köttetett ki, mámt érvényességi kellék, a szerződés végképpen létrejöttnek nem tekinthető még abban az esetben sem, ha a meghatározott alak létesülése előtt a teljesítés már megkezdetett is, pl. a vételár egészben vagy részben lefizettetett. (C. 9236/1876.) Ha az írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata odairányul, miszerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak írásbafoglalásától függővé, akkor a szerződsének írásba leendő foglalása csak avégből tekintendő kilkötöttnek, hogy a már létrejött és egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkívüli használatra alkalmas bizonyíték állíttassék ki. (C. 2456/1882.) A per adataiból világos, hogy a peresíelek írásbeli adásvevési szerződést akartak kötni szóbeli megállapodás ily esetben — ha az írásbeli szerződés létre nem jön — nem kötelező. (Kolozsvári T. 5831/1895.) Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak írásba foglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényessége feltételéül, hanem a teljesítés egyik alkatrészieül tekintendő. A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok írásba nem foglaltatnak, kötelezővé nem válnak, (C. 577/1899.) A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodá-