László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

22 — Mt. 960—961. §§ — meft a jogokról való lemondás mini általában minden akaratnyilvánítás, nemcsak szóval, de a lemondást szembeszökően kifejezett tények véghezvitelével is történhetik. (C. 255/1898,) Ügyleti lekötelezés nemcsak kizárólag és az egész ügyletet magában foglaló szóbeli vagy írásbeli kijelentés által, hanem esetleg olyan külsőleg nyilvánuló egyéb cselekmények által is létesülhet, amelyek jogilag alkalmasak annak megállapítására, hogy az illető ügyleti lekötelezés létrejött. (C. 584/1905.) I. A már érvényesen létrejött szóbeli szerződés mellett, annak a kijelentése, hogy az ügylet utólag a megállapodásoknak megfelelően írásba foglaltatik és a felek részéről aláiratik, nem azt bizonyítja, hogy a felek a szerződés érvényét annak írás'oa foglalásától kívánták függővé tenni, hanem, hogy az írásba foglalást csupán azért kívánták, miképp az írásbeli szerződés az ügylet létrejöttének és mikéntjének bizonyítékául szolgáljon. — II. Amennyiben alpres, mint hitbizományi birtokos a hitbizományi érintő szerződést szóbelileg köti meg, az ügylet egyedül: azért, mert a szerződés a hitbizományi bíróságnak csupán írásban terjeszthető elő, érvénytelennek tekinthető, mivel ebben az esetben módjában áll a máslik szerződő félnek a hitbizományi birtokost a szerződés kiállítására kényszeríteni. (C. 2162/1914. Gr. XVI. 721.) Ügyletkötés szóbeli üzenet útján. Oly esetben, amidőn az ügyletkötés a felek közt szóbeli üzenet útján eszközöltetik és az üzenetközvetítő az üzenetküldőnek a nyilatkozatát elferdítve adja át, az az általános jogszabály az irányadó, hogy az elferdítve közölt jognyilatkozat csak abban az esetben kötelezi az üzenet küldőjét, ha ő a másik felet eleve biztosította arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatók. Más esetben az elferdítve közölt (szóbeli) nyilatkozat tévedés miatt megtámadható annak a kimutatása nélkül is, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy hogy a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség hárulna. (C. 1419/1919. Gr. XVII. 336.) Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli úton is érvényesen jöhetnek létre, s hogy abban az esetben, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a szóbeli úton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állíttassék ki, a szerződés írásbani kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása, vagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bír befolyással, ha a felek a szóbéli megállapodás érvényét attól teszik függővé, hogy az írásba foglaltassék és az írás a felek által aláírassák. (E. H. 66. sz. 355/1896.) Ha valamely magánokirat különböző rendelkezéseket tartalmaz is, ezek közül azok, amelyekre vonatkozólag alakszerűség törvényileg előírva nincs, megállhatnak és érvényesek lehetnek annak dacára is, hogy az okiratban egyéb, de az érvényesekkel okozati összefüggésben nem álló oly rendelkezések