László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés alakja — 21 magyar nyelven van kiállítva, a meghatalmazott annak magyar fordítását is köteles bemutatni. 1924 : XII. tc. 1. §. Társasház-tulajdon létrejöttéhez szükséges, hogy a tulajdonostársaik a közös tulajdon megosztásának eben a módjában megegyezzenek és hogy a társasház-tulajdont a telekkönyvbe bejegyezzék. A megegyezést közökiratba, vagy bejegyzett ügyvéd áltál ellenjegyzett magánoSkiratba kell foglalni (alapító olkirat). 1875 : XXXVII. tc. 311. §. A kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelöilt eseteket kivéve, azok írásiba foglalása vagy egyéb alakszerűségek nem szükségesek. 312. §. Ha valamely ügylethez a jelen törvénynél fogva bizonyos alak kívántatik, vagy ha a felek az ügylet érvényességét bizonyos alaktól tették függővé, az ügylet megkötöttnek csak akkor tekintetik, ha az a meghatározott alakban létesül. 1922 : XII. tc. 76. §. A tanszerződést az iparhatóság előtt a rendelettel megállapított alakiságok megtartásával kell kötni. Az iparhatóság a szerződés megikötésénél köteles a törvény rendelkezéseinek megtartására ügyelni, és a tanítás célját, valamint a tanonc érdekeit megvédeni. A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvániitásánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének ítéltét elét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt ákaratnyilvánítással szabadon alapíthatnak meg jogviszonyokat. (C. 142/1896.) A szerződési akaratot nemcsak ikifajiezetten szavakkal, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani oly cselekvények által, melyeik a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. (C. 130/1898.) Törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a lemondás tkvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nem kívánnak és éppen úgy, mint bármely más szerződés, akár írásban, akár szóval érvényesen létrejöhet. (C. 144/1898.) A hitelező a részletfizetés bekövetkezett késedelme után még mindig lemondhat arról a kikötött jogáról, hagy a hátralékos összeget egyszerre követelheti és ha erről lemondott, a megelőző késedelemből erdő jogaihoz többé viasza nem térhet,