László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

XXXI 5. E szolgáltatás fogalma természetszerűleg nem merül ki a puszta adásban, tevésben, vagy nem-tevésben, hanem átfogja a szolgáltatás e lehető tárgyainak összes minősítő körülményeit is (teljesítés módja, ideje, helye, stb.), amelyek együtt adják meg a hitelezőnek a szolgáltatásban kifejezett egész érdekét. A szolgáltatásban ilymódon bennfoglalt tartalomnak kifejtését a kötelmi jog harmadik címe nyújtja." III. A Magánjogi Törvénykönyv Törvényjavaslatának Bevezető szabályai közül a 2—6 a jog mikénti gyakorlására, a jóhiszeműség és méltányosság szerepére és érvényesülésére, a törvény alkalmazására és a törvény esetleges hiányaínak kitöltésére vonatkozó általános szabályokat tartalmazzák, amely szabályok az egész törvénykönyv alkalmazásában kell hogy érvényesüljenek. Ezen szabályok azonban éppen a kötelmi jogban talán a többi résznél is általánosabb és átfogóbb jelentőséggel bírnak s ezért helyénvalónak tartjuk róluk megemlékezni. A jogok gyakorlásában s a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni. A törvény nem nyújt oltalmat a joggal való visszaélésnek (Mt. 2. §). Ezen kifinomult jogtételt már mai bírói gyakorlatunk is ismeri és céltudatosan fejlesztette ki azt az elvet, hogy önmagában azáltal, hogy valakit valamely jog megillet, még senki sem tekinthető feljogosítottnak ennek a jognak olyképpen való gyakorlására, hogy ezáltal a másiknak — a jognak gyakorlása útján elérhető előnnyeíl arányban ;neim álló — károsodása idéztessék elő, ,s ekként a jognak gyakorlása a joggal való visszaélés tekintete alá essék.19 Amennyiben a törvény valamely cselekmény jogi hatályát a cselekvő személy jóhiszeműségétől teszi i» E H. 159. sz.